szöveg kicsinyítéseszöveg nagyítása
Vantara Gyulát megtalálja:
facebook
YouTube
Twitter
2016.03.16.  
556 alkalommal olvasva
Az 1848-’49-es forradalom és szabadságharcra emlékeztünk Kétsopronyban

„Legyen béke, szabadság és egyetértés!”

Tisztelt Kétsopronyiak! Kedves Emlékezők!

A település országgyűlési képviselőjeként nagy tisztelettel köszöntöm Önöket a magyarság egyik legjelesebb ünnepén, az 1848-’49-es forradalom és szabadságharc emléknapján.

Tisztelt Ünneplő Közönség!

A meteorológiai naptár szerint március elseje, a csillagászok szerint március 21-e a kikelet első napja. Azonban magyar földön a magyar szívekben 163 esztendeje március 15-e a tavasz, az ébredés pontos dátuma. A természet madárfüttyel, a nép a hősökre való emlékezéssel köszönti a szabadság napját.

A magyar történelem legszebb és egyben legismertebb fejezete az 1848-as forradalom és szabadságharc. A polgári átalakulásért vívott küzdelem idealizmusa, hősiessége, össznemzeti mivolta a mai napig eleven erő.
Március 15-e olyan ünnep, amellyel valamilyen módon mindenki azonosulni tud. Az idős néni Békéssopronyban, a gazdálkodó férfi Tanyasopronyban és a három gyermeket nevelő pedagógus itt, a Dózsa György úton is.
Ez az ünnep évről évre az újrakezdés, a cselekvésvágy, a nemzeti összefogás lehetőségét is magában hordozza.
1848-ban új Magyarország született, ahol a nemesség, polgárság, parasztság, az egész társadalom összefogásával, érdekegyeztető politikájával lefektették a polgári Magyarország alapjait.
Elődeink számára a sikert a szabadság szele, a nehézséget csak több ezer ellenséges katona jelenthette.
Nekünk, utódoknak egészen más ellenséggel kell megküzdenünk a siker érdekében, de mi készen állunk.

Tisztelt Hölgyek és Urak! Kedves Emlékezők!

Amikor március 15-re emlékezünk, nem csupán a múltra kell gondolnunk, hanem a jövőt is látnunk kell magunk előtt. Magunk elé kell idéznünk azt a számtalan elszánt és tenni akaró arcot, akik Petőfi, Jókai vagy Vasvári Pál szavait hallgatták.
Magunkévá kell tennünk azt az akaratot, amely bennük az ország, a nemzet jobbá tételére felbuzdult.
El kell hinnünk, ha jobb lesz az országnak, akkor jobb lesz Kétsopronynak, és jobb lesz magunknak, és a családunknak is.
Tudnunk kell, hogy eredményt, érzékelhető eredményt mi is csak vállvetve, közös munkával érhetünk el.

Tisztelt Ünneplő Közönség!

2010-ben nagyon nehéz örökséggel kellett szembenéznünk. Ez a hagyaték államadósságot, növekvő munkanélküliséget, egy kivéreztetett gazdaságú országot tartogatott. És a mindennapi robot és kilátástalanság miatt egy lelkiekben megtört, megkeseredett nemzetet.

Az ország azonban akkor újra öntudatra ébredt, újra a maga kezébe vette a sorsát. Újra felkiáltott. Mint akkor, ott a Nemzeti Múzeum lépcsőinél.

Azóta a magyarság újra egy fejlődő, büszke és öntudatos nemzetként elmondhatja magáról, hogy képes gondoskodni önmagáról, hogy képes megfelelni a világ kihívásainak.
És hogy újra hisz önmagában, mert mindennek ez az alapja.

Szükségünk is van a hitünkre, hiszen új veszélyek leselkednek ránk.
Ha vészhelyzet van, akkor a felelős országvezetésnek cselekednie kell, akkor is, ha ez Európa néhány tétova vezetőjének nemtetszését váltja is ki. És akkor is, ha hazai mikropártok mikroképviselői a nemzet érdekével szemben fejtik ki véleményüket.
Felelős döntéshozók nem ülhetnek ölbe tett kézzel, amikor 100 ezrek érkeznek hívatlanul az országba.
Cselekedni kellett és mi cselekedtünk.
Lezártuk a határokat, megállítottuk az emberáradatot.

Magyarország függetlenségét azonban ma újra veszély fenyegeti. Most nem Bécsből, hanem Brüsszelből akarják megmondani nekünk, hogy kikkel és hogyan éljünk
Azonban már két millióan támogatták aláírásukkal a kezdeményezésünket. Miszerint a magyar kormány, a magyar parlament tegyen meg mindent a beléptetési kvóta ellen.
A magyar emberek most is egy sorsdöntő kérdés előtt állnak.
Hamarosan döntenünk kell arról: akarjuk vagy sem, hogy Magyarország végképp megváltozzon, és bevándorlók ezreit kezdjék el hozzánk telepíteni.
Azt szeretnénk, hogy Magyarország megmeneküljön mindattól a veszélytől, amellyel a bevándorlás jár. Ilyen veszély a párizsi merényletsorozat vagy az erőszakos kölni szilveszter.

Most újra meg kell védenünk az országot!
A magyar népnek döntenie kell saját sorsáról, a gyermekeink jövőjéről.
Meg kell védenünk az országot, a magyar családokat.
És újra csak magunkra számíthatunk, mint a nagy elődök.

Tisztelt Kétsopronyiak! Kedves Barátaim!

A történelem nagy pillanataiban a lelkiismeret parancsa egybeesik a kor parancsával.
Március ifjai és idősebbjei lelkiismeretük szavára megtették azt, amiről azt gondolták – és jól gondolták – hogy a kor parancsa.
Meg akartak felelni annak az eszménynek, amelyet lelkükben őriztek.
Nekünk sincs más teendőnk, mit megfelelni a kor parancsának, mert, ahogy Kossuth fogalmazta meg:

„A haza örök s nemcsak az iránt tartozunk kötelességgel, amely van, hanem az iránt is, amely lehet, s lesz”

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!


2017.10.16.
38 alkalommal olvasva
2017.10.16.
34 alkalommal olvasva
2017.10.16.
37 alkalommal olvasva


Békéscsaba Megyei Jogú Város
  • Vantara Gyula
    Szent István tér 10. I.emelet 4. ajtó.
    5600 Békéscsaba

    T (+36) 30 / 9454-698
Európai Unió
Kezdőlap Hozzáadás a kedvencekhez Nyomtatás Lap teteje
©2017 Vantara Gyula
parse time: 0.025seconds