Épített örökségek és kulturális hagyatékok megóvása
Épített örökségek és kulturális hagyatékok megóvása
szöveg kicsinyítéseszöveg nagyítása
Vantara Gyulát megtalálja:
facebook
YouTube
Twitter
2010.06.09.  
1689 alkalommal olvasva
Vantara Gyula országgyűlési képviselő tájékoztatója

Összefoglalók a 2010. június 8-án, kedden az Országgyűlés által elfogadott törvény- és határozati javaslatokról.

Összefoglaló a Közoktatásról Szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatról
A közoktatási törvény biztosítja, hogy az önkormányzattól egyháznak átadott közoktatási intézmények finanszírozása - az átadást követően - zavartalan maradjon. A szabályozás már az 1998-2002 közti polgári kormányzás alatt is létezett, azzal a különbséggel, hogy a jelenlegi 5 éves továbbfinanszírozási kötelezettség csak 2 év volt. A későbbiekben ez az időpont 3 évre módosult, majd újabb 2 évvel emelkedett. A hatályos szabályozás szerint, a fenntartói jogok átadását követő legalább 5 éven keresztül az egyházi kiegészítő támogatást végeredményben a fenntartói jogokat átadó önkormányzatnak kell fizetnie. Ez a megoldás értelmetlenné teszi ugyan azt, hogy az egyébként forráshiányos önkormányzatok megszabaduljanak feladatellátási kötelezettségüktől, a költségvetésüket kötelezően terhelő közoktatási intézmények fenntartásának anyagi terheitől, ám egy átmeneti időre kettős finanszírozás lehetőségét is megnyitja. Ezért azt tartalmazza a javaslat, hogy az egyoldalú nyilatkozattétel joga - megfelelő előkészületi tárgyalásokat és az oktatási hivatal, mint kormányszerv aktív bevonását követően — azonnal megtehető legyen.

Összefoglaló a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatról
A Magyarországon „Három csapás” néven ismertté vált törvényhez (mely, több százezer állampolgár aláírásával támogatott) hasonló büntetőpolitikai intézkedés már az Egyesült Államokban és Szlovákiában bevezetett. A Javaslat beilleszti a magyar büntetőjog rendszerébe a személy elleni erőszakos bűncselekményeket sorozatban elkövető bűnismétlők büntetésének jelentős szigorítását, amely a legsúlyosabb esetben életfogytig tartó szabadságvesztés is lehet. Ezzel párhuzamosan a Javaslat visszaállítja a 2003. március 1-jét megelőző büntetéskiszabási szabályokat, az úgynevezett „középmértékes büntetést”.
A Javaslat két ponton módosítja a Büntető Törvénykönyv Különös Részét:

  • Az utóbbi években jelentősen elszaporodtak a tanárokkal szembeni erőszakos cselekmények. A jelenlegi büntetőjogi védettség nyilvánvalóan nem volt elegendő visszatartó erő az ilyen bűncselekmények megelőzésére, ezért szükség van arra, hogy a Büntető Törvénykönyv fokozottabban védje a közoktatásban dolgozó pedagógusokat. A Javaslat a közoktatásban dolgozó pedagógusok fokozott büntetőjogi védelmét kívánja megteremteni azzal, hogy a közoktatásról szóló törvényben meghatározott közfeladatot ellátó pedagógus, illetőleg a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott sérelmére elkövetett bűncselekmények esetében megemeli a kiszabható büntetési tételek mértékét.

  • A legújabb európai felfogásnak és a magyar Alkotmánybíróság évtizedes gyakorlatának megfelelően, a totalitárius rendszerek bűneinek, és áldozatainak azonos mércével mérése érdekében módosítja az előző Országgyűlés által elfogadott új büntetőjogi tényállást, amely „A holokauszt nyilvános tagadása” néven került beiktatásra a magyar büntetőjogba. A jövőben a Büntető Törvénykönyv a nemzeti szocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadását egyaránt büntetni rendeli.
    A Javaslat a törvény hatálybalépésére a hasonló terjedelmű módosítások hatálybalépéséhez szükséges felkészülési időt biztosítja.


Összefoglaló az állami vezetői mulasztások, illetve az állam nevében elkövetett jogsértések áldozatait megillető kártérítésekről” című határozati javaslatról
Az új Országgyűlés megkövet minden ártatlan áldozatot, és mint a Magyar Köztársaság legfőbb népképviseleti szerve, bocsánatot kér az ország mindazon polgárától, akit akár az állami vezetői mulasztások, akár a törvénytelen rendőri fellépés folytán alapjogi sérelem ért és a megfelelő erkölcsi és anyagi kártérítés érdekében a következő határozatot hozza:
1. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy haladéktalanul tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy – a 2. pontban meghatározott korlátozásokra is figyelemmel – a Magyar Államkincstár mindazon személyek megalapozott kártérítési igényét kielégítse, akiknek
– a 2006. augusztus 20-i budapesti tűzijátékkal összefüggésben;
– a 2006. szeptember 17. napja és 2006. október 25. napja között történt rendőri fellépések következtében, vagy azzal összefüggésben
alkotmányos alapjoga, illetve személyhez fűződő joga sérelmet szenvedett.
Az Országgyűlés azonban nem kíván alaptalan kártérítési igényeknek eleget tenni. A jelen eljárás csak azokat érinti, akiknek az esetében a rendőrég a jogsértést elismerte, illetve akik az őket ért sérelem miatt feljelentést tettek vagy kártérítés iránt pert indítottak, és a követelés jogalapja (tehát az áldozatot ért sérelem) bizonyított, illetve azok, akik ugyan nem indítottak kártérítési pert, de a sérelmükre a rendőrség által elkövetett bűncselekmény tényét ügyészségi határozat állapította meg.
Összességében az előterjesztő azt kívánja elősegíteni, hogy az évek óta tartó peres eljárások megegyezéssel befejeződjenek, továbbá a jogalap tekintetében nem vitásan fennálló kártérítési igények kielégítése megtörténjen, így a preambulumban rögzített állami bocsánatkéréssel az áldozatok teljes körű anyagi és erkölcsi kárpótlása megtörténjen.

Összefoglaló a közúti járművezetői képzésben való részvétel alapfokú iskolai végzettséghez kötéséről című határozati javaslatról
Az Országgyűlés a határozati javaslatban felkéri a Kormányt, hogy teremtse meg a jogi feltételeit annak, hogy a gépjárművezetői engedély megszerzéséhez szükséges képzésre, elméleti vizsgára történő jelentkezés előfeltétele - a jelenleg hatályos „írni-olvasni tudás” képessége helyett - legalább az alapfokú iskolai végzettség megszerzése legyen, Ez az általános iskola 8. osztályának eredményes befejezését jelenti. Ezzel is a kormány ösztönözni kívánja az általános iskolai végzettség megszerzését.

Összefoglaló az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás érdekében szükséges törvények módosításáról, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló törvényjavaslatról
Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) jelen módosítása során azokat a legfontosabb elvi és szervezeti kereteket rögzíti, amelyek megteremtését követően megindulhat az új típusú állami vagyongazdálkodás rendszerének átfogó megreformálása.
A Vtv. jelenleg hatályos rendelkezései szerint az állami vagyon feletti tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a Magyar Állam nevében a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács gyakorolja. A Tanács a feladatait az Magyar Nemzeti
Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság a (továbbiakban: MNV Zrt.) útján, annak ügyvezető szerveként látja el. Ugyanakkor a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács munkaszervezeteként működő új gazdasági társaság, az MNV Zrt. jött létre, amely egyben az állami vagyon korábbi tulajdonosi joggyakorló szervezetei (Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt., Kincstári Vagyoni Igazgatóság, Nemzeti Földalapkezelő Szervezet) jogutódja is lett.
Ez a szabályozás az állam tulajdonosi jogainak gyakorlására egy független (ugyanakkor polgári jogi értelemben rendezetlen jogállású) testületet hozott létre.
A Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács, miközben ő maga polgári jogi szempontból semmilyen jogképességgel nem rendelkezik, jognyilatkozatot nem tehet, az állam törvénye s képviseletét nem láthatja el, ugyanakkor a Vtv. jogokkal és kötelezettségekkel ruházza fel.
A Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács a jelenlegi szabályok szerint az állam jogait és kötelezettségeit ténylegesen, harmadik személyek irányában joghatályosan gyakorló, és jogképességgel is rendelkező MNV Zrt.-nek ténylegesen nem része, annak ügyvezetését, valamint a tulajdonosi döntésekkel kapcsolatos feladatokat kívülről látja el.
A törvénymódosítás értelmében, a megszűnő Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács helyett a jövőben Magyar Államot a saját vagyona tekintetében megillet ő tulajdonosi joggyakorlói pozíciót a nemzeti fejlesztési miniszter (továbbiakban: miniszter) gyakorolja, aki e feladatát főszabály szerint – törvény eltérő rendelkezése hiányában - az MNV Zrt. útján látja el.
A törvénymódosítás rögzíti a miniszter egyértelmű és érdemi döntési és felügyeleti jogkörét az állami tulajdonra vonatkozó döntéshozatali eljárási rendben. A Miniszter ágazati irányítóként és az MNV Zrt. feletti tulajdonosi jogok gyakorlójaként egyaránt képes a kell ő ellenőrzésre az állami vagyon gazdálkodás tekintetében.
A törvénymódosítás olyan szabályozási elemeket épít a törvénybe, amely az MNV Zrt. jövőbeni működését képviseleti, munkahatékonysági és felelősségi szempontból is egyértelművé, és a vagyongazdálkodási célok megvalósítására alkalmasabbá teszi.
Az Országgyűlés a 2001. évi XX. törvény (a továbbiakban: MFB Tv.) megalkotásával kiteljesítette a szakosított hitelintézetekre vonatkozó szabályozás rendszerét (Hpt. 5.§ (5) bek.), az MFB Tv. elfogadásával ugyanis valamennyi szakosított hitelintézet a rá vonatkozó külön törvény előírása szerint működhet. Az önálló törvényi szabályozás gyakorlati indoka volt, hogy az önálló, a korábbinál részletesebb szabályok meghatározása által az MFB Zrt. a nemzetközi pénzpiacokon kellő súllyal, világos, könnyen áttekinthető státusszal jelenhetett meg.
Az MFB Zrt. a megváltozott gazdasági környezetben, az elhúzódó pénzügyi-gazdasági válságban a beszűkülő pénzpiacokon forrásokat gyűjteni, eszközöket közvetlenül, vagy refinanszírozással a fejleszteni, beruházni kívánó hazai vállalkozók rendelkezésére bocsátani akkor képes, ha a törvénymódosítás az új kihívások kezelésére alkalmassá teszi a bankot.
Az MFB Zrt., mint állami fejlesztési bank, nem profitorientált és nem versenyez a kereskedelmi bankokkal. Az MFB Zrt. pénzügyi intézményrendszerben betöltött szerepe, a pénz- és tőkepiac területén elfoglalt piaci pozíciója, tevékenységének jellege miatt a kereskedelmi bankok piacán nem jelentkezik versenytársként.
A törvénymódosítás nem érinti, hogy az MFB Zrt.-nek az általa bel- és külföldről gyűjtött, éven túli forrásokból alapvetően közép- és hosszú lejáratú, fejlesztési célú hiteleket kell nyújtania, döntően a kis- és középvállalkozások részére, emellett továbbra is szükséges, hogy a banknak - a saját tőkéjét meg nem haladó összegben - lehetősége legyen a fejlesztések megvalósítását közvetlen vagy közvetett tőkejuttatással is elősegíteni.
A törvénymódosítás szűk körben kiegészíti a fejlesztési hitel- és tőkefinanszírozással érintett területeket (pl. turisztika, agrárium, vidékfejlesztés).
Az MFB Zrt. feladatai között hangsúlyosabban megjelenik, hogy a bank Magyar Álla m nevében a tulajdonosi jogokat gyakorol törvényben meghatározott állami tulajdonú gazdálkodó szervezetek esetében nemzetgazdasági szempontból jelentős fejlesztések, beruházások megvalósítása, bővítése, hatékonyságának növelése, valamint a versenyképesség javítása érdekében. A törvénymódosítás azonban garanciális okokból meghatározza a tulajdonosi joggyakorlás tartalmát és egyértelművé teszi, hogy a bank állami tulajdonú társasági részesedést nem privatizálhat. A törvénymódosítás következtében ugyanakkor nem változik az a szabályozás, amely szerint a bank kizárólag az MFB Tv.-ben felsorol t feladataihoz közvetlenül kapcsolódó üzletszerű tevékenységet végezhet. A módosítás t követően is érvényesül, hogy az MFB Zrt. a pénz- és tőkepiacról felvett, visszafizetendő forrásokból a központi (állami) költségvetés helyett nem finanszírozhat olyan, részben vagy egészben meg nem térülő infrastrukturális- vagy egyéb beruházásokat, amelyek megvalósítás a költségvetési feladat.
Az MFB Zrt. működésével kapcsolatban problémát jelent a hatályos szabályozás, amely lehetővé teszi több vezérigazgató alkalmazását.
A törvénymódosítás szerint a vezető állású személyek, ügyvezetők megválasztásához, kinevezéséhez nem kell a felügyelet engedélye, de a felügyelet a megválasztást, kinevezést követően jogosult annak az érintett személynek a felmentését kezdeményezni, aki a törvényi előírásoknak nem felel meg. A felügyelet előzetes kontrollját tehát utólagos felügyeleti kontroll váltja fel.
A törvényjavaslat a VPOP és az APEH összevonásához szükséges törvényi rendelkezések megállapítását és törvénymódosításokat tartalmazza.

Összefoglaló a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényjavaslathoz
A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény hatályba lépése óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalataira tekintettel szükségesnek mutatkozik a helyi önkormányzati választások szabályozásának átgondolása, melynek során a szabályozás rendszerének alapjaiban való átdolgozására kerül sor. Erre figyelemmel indokolt új törvény megalkotása a jelenleg hatályos törvény jelentős terjedelmű módosítása helyett. A törvény megalkotása során a szerkezeti és jogszabály-szerkesztési szempontok megvalósítás amellett elsődleges cél a választási szabályok egyszerűsítése, a testületek létszámának csökkentése a működőképesség, hatékonyság és ésszerűség elveit követve
ez az új törvény kisebb, hatékonyabb és olcsóbb önkormányzati világot fog teremteni Magyarországon
az önkormányzati testületek számát érintetlenül hagyva – a testületek létszámát kb 40%-al kívánja csökkenteni a javaslat, miközben a jelenlegi aránytalan rendszert, a mindenkori lakásság szám alapján arányosítja
a javaslat megőrizi az önkormányzati rendszerben az úgynevezett kompenzációs listás eljárást, azzal a módosítással, hogy a korábbi kompenzációs lista torzítását megpróbálja kiküszöbölni
a tízezernél kisebb lélekszámú településeken egy olyan lista van, ahol csak személyek szerepelnek, nem pártok, ez az egyéni listás választási rendszer. Tehát egyéni listás rendszerben szavaznak a tízezernél kisebb lélekszámú települések a tízezer főnél nagyobb településeken pedig a korábbi rendszerben lehet szavazni, ami az arányosság elvét is igyekszik figyelembe venni.
a megyei önkormányzatok esetében az újítás, hogy a megyék egy választókerületet képviselnek. Tehát nem oszlanak meg a megyék kicsi- és nagylistás településekre
javaslat azt eredményezi, hogy a fővárosi testület létszáma is egy rugalmasan változó, a mindenkori települési lélekszámhoz alkalmazkodó testületet jelent
A törvény kezeli azt a problémát is, ami az európai uniós tagságunkkal alkalmazandó ebben a rendszerben. Ugyanis az a helyzet, talán nem mindenki számára világos, de az Európai Unió belső szabályozása miatt minden nemzeti parlamentnek lehetővé kell tenni, hogy olyan szavazópolgárok is szavazzanak a helyhatósági választásokon, akik ugyan nem magyar állampolgárok, de egy adott településen tartósan letelepedettek. Cserébe ezt a lehetőséget a magyar állampolgároknak is meg kell adni más európai uniós országokban, ott is, ahol egyébként az országos választásokon nem rendelkeznek szavazati joggal.
A 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú település — egyéni listás választási rendszerben — egy választókerületet alkot, amelyben a képviselők száma:
100 lakosig 2 fő,
1 000 lakosig 4 fő,
5 000 lakosig 6 fő,
10 000 lakosig 8 fő.
A 10 000-nél több lakosú településen és a fővárosi kerületben a képviselők vegyes választási rendszerben — egyéni választókerületben és kompenzációs listán — jutnak mandátumhoz.
Az egyéni választókerületek és a kompenzációs listás mandátumok száma:
  • 25 000 lakosig 8 egyéni választókerületi és 3 kompenzációs listás mandátum

  • 50 000 lakosig 10 egyéni választókerületi és 4 kompenzációs listás mandátum

  • 75 000 lakosig 12 egyéni választókerületi és 5 kompenzációs listás mandátum

  • 100 000 lakosig 14 egyéni választókerületi és 6 kompenzációs listás mandátum

Minden további 10 000 lakos után eggyel nő az egyéni választókerületben, és minden további 25 000 lakos után eggyel nő a kompenzációs listán választott képviselők száma.
A választópolgárok Budapest főváros közgyűlésének tagjait fővárosi listán választják meg. Ez esetben Budapest főváros egy választókerületet alkot. A fővárosi közgyűlés tagjainak számát a főváros lakosságszáma alapján kell meghatározni oly módon, hogy minden 50 000 lakos után egy képviselő választható.
A megyei önkormányzati képviselőket a választópolgárok megyei listán választják. A választás tekintetében minden megye egy választókerületet alkot, melynek nem része a megyei jogú város, valamint a főváros.
A megyei közgyűlés tagjainak számát a megye lakosságszáma alapján kell meghatározni úgy, hogy
400 000 lakosig minden 20 000 lakos után 1 képviselő, de legkevesebb 15 képviselő,
700 000 lakosig 20 képviselő, és a 400 000-t meghaladó minden további 30 000 lakos után 1 képviselő,
700 000 lakos fölött 30 képviselő, és a 700 000-t meghaladó minden további 40 000 lakos után 1 képviselő választható.

Összefoglaló a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslatról
A kormánytisztviselői törvény – a rendszerváltás óta eltelt 20 év közigazgatási működési tapasztalatai alapján – számos ponton korrigálja a központi közigazgatásban dolgozók foglalkoztatási jogviszonyának rendszerét, új életpályát vázolva fel a kormánytisztviselők számára.
A szabályrendszer kidolgozásakor azonban nem lehetett figyelmen kívül hagyni hazánk jelenlegi rendkívül nehéz gazdasági helyzetét, melynek következtében az új szabályozás kiemelten irányul egyfelől a foglalkoztatás – így különösen a jogviszony megszüntetés – feltételeinek rugalmasabbá és takarékosabbá tételére, másfelől a felkészült munkaerő megnyeréséhez szükséges eszközök biztosítására.
Szándékaink szerint a tervezet előzménye egy, a követelményeket magas színvonalon teljesítő közszolgálati dolgozóknak komparatív előnyöket és biztonságot garantáló, megalapozott, a lehető legszélesebb hatályú, koherens közszolgálati szabályozás megalkotásának.


2017.10.16.
42 alkalommal olvasva
2017.10.16.
38 alkalommal olvasva
2017.10.16.
41 alkalommal olvasva


Békéscsaba Megyei Jogú Város
  • Vantara Gyula
    Szent István tér 10. I.emelet 4. ajtó.
    5600 Békéscsaba

    T (+36) 30 / 9454-698
Európai Unió
Kezdőlap Hozzáadás a kedvencekhez Nyomtatás Lap teteje
©2017 Vantara Gyula
parse time: 0.021seconds