szöveg kicsinyítéseszöveg nagyítása
Vantara Gyulát megtalálja:
facebook
YouTube
Twitter
2010.06.15.  
1253 alkalommal olvasva
Vantara Gyula országgyűlési képviselő tájékoztatója a Magyar Országgyűlés által beterjesztett törvényjavaslatokról

Összefoglaló a Magyar Kormány és a Fidesz-KDNP frakciószövetség által a Magyar Országgyűlés által beterjesztett és 2010. június 14-én, hétfőn zárószavazásra és határozathozatalra kerülő törvényjavaslatokról, határozati javaslatokról

„a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény, valamint a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosításáról” szóló törvényjavaslat
A Kormány a 2010. június 6-i ülésén döntést hozott az energiaszolgáltatási területen bevezetendő ármoratóriumról, amely lehetőséget ad olyan új árszabályozási rendszer kialakítására, amely biztosítja, hogy a valós költségeket tükröző egyetemes szolgáltatási árak alakuljanak ki mind a földgáz, mind a villamos energia szektorban.

Ahhoz, hogy az árszabályozási rendszer felülvizsgálata hatékonyan végrehajtható legyen, a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvényt, valamint a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvényt módosítani szükséges. A módosítás során – a fenti cél elérése érdekében - biztosítani kell, hogy a Magyar Energia Hivatal (Hivatal) árelőkészítő szerepének megtartásával a nemzeti fejlesztési miniszter jogalkotói hatáskörébe kerüljön az egyetemes szolgáltatás keretében értékesített villamos energia, illetve földgáz legmagasabb hatósági árának megállapítása. A módosítás során az ármegállapítással szemben támasztott alkotmányossági követelményekkel összhangban biztosítani kell, hogy az egyetemes szolgáltatás ára a hatékonyan működő engedélyes gazdálkodó szervezetek indokolt működési és tőkeköltsége, és összehasonlító elemzések alapján kerüljön meghatározásra.

Lényeges ugyanakkor, hogy az árak megállapítása során a legkisebb költség elvét is érvényre kell juttatni. A törvényjavaslat összhangban van az Európai Unió előírásaival. A földgáz és villamos energia belső piacára vonatkozó közösségi jogi aktusok lehetővé teszik, hogy a tagállamok a villamos energia, illetve a földgázágazatban működő vállalkozások számára általános gazdasági érdekből előírjanak olyan közszolgáltatási kötelezettségeket, amelyek – többek között – az ellátás árára vonatkoznak. A javaslat a versenyre nincs torzító hatással.

„a Magyar Köztársaság Kormánya és Románia Kormánya között a magyar-román államhatárt keresztező földgázszállító vezetékekkel, valamint villamos távvezetékekkel kapcsolatos együttműködésről szóló Megállapodás kihirdetéséről” szóló törvényjavaslat
A törvényjavaslat célja a Magyar Köztársaság Kormánya és Románia Kormánya között a magyar-román államhatárt keresztező földgázszállító vezetékekkel, valamint villamos távvezetékekkel kapcsolatos együttműködésről szóló Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) törvénnyel történő kihirdetése.

A Megállapodás kiemelt célja a magyar-román államhatárt Csanádpalota és Nădlac (Nagylak) között keresztező Szeged-Arad nagynyomású földgázszállító tranzitvezeték és hírközlési kábel összeköttetés munkálataival kapcsolatos jogi feltételek megteremtése. Az új vezeték megépítése jelentősen növeli a dél-keleti irányú földgáz-kereskedelem lehetőségét, ezáltal a balkáni országok importigényének kielégíthetőségén túl hozzájárul a térség energia-ellátásának biztonságához is. A Szeged-Arad földgázszállító vezeték magyarországi szakasza része a magyar földgázszállító rendszernek, igénybevételéért a földgáz rendszerhasználati díjak megállapításáról szóló 31/2009. (VI. 25.) KHEM rendelet 2. mellékletében rögzített hatósági díjak megfizetésén, túl a földgáz rendszerhasználat árszabályozásának kereteiről szóló 74/2009. (XII. 7.) KHEM rendelet 1. mellékletében foglalt díjmegállapítási szabályokat is alkalmazni kell.

A vezeték nem közcélú, egyelőre csak Magyarország-Románia irányú fizikai szállításra lesz alkalmas, amelyet azonban a továbbiakban többlet-beruházással kétirányúvá lehet tenni. Mindemellett lehetőség nyílik virtuális back haul (visszirányú kereskedelmi elszámoláson alapuló) beszállításra Románia-Magyarország irányban.

A földgázszállító vezeték(ek)hez kapcsolódó építési és egyéb munkálatok finanszírozása és ütemezése a magyarországi és a romániai beruházók (a Megállapodás 2. Cikk (2) bekezdése szerinti gazdasági társaságok) közötti szerződések alapján történik. Magyar részről a beruházó a Földgázszállító Zrt. (a továbbiakban: FGSZ Zrt.). A kapacitásbővítés azért is kiemelt jelentőségű ügy, mivel új régiós kapcsolatot hoz létre, növeli Magyarország régiós szerepét, mindemellett a romániai irányú szállítások - kihasználtság-növelő hatásuk révén - kedvezően hatnak a hazai tarifákra is.

A Megállapodás kijelöli a Nabucco földgázvezeték határmetszéspontját és rendezi az összeköttetés munkálataival kapcsolatos jogi feltételeket. Az EU által is támogatott Nabucco földgázvezeték végső kiépítésében - a tervek szerint 2018-ra - évi 31 milliárd m3 kapacitású, 3300 km hosszúságú gázvezeték lesz, amely komoly forrás- és tranzit-útvonal diverzifikációt valósít meg: a Kaszpi-tengeri gázforrás továbbításával Törökországból indulva, Bulgárián, Románián és hazánkon áthaladva Ausztriában végződik. A Nabucco a jelenlegi elképzelések szerint 2014. után szállít gázt. A vezeték kiépítése 2008. évi árakon számolva 7,9 milliárd euróba kerül. A Nabucco gázvezeték megvalósításához a magyar és román érdekeken kívül összeurópai energia-stratégiai érdek is fűződik.

A Megállapodás érinti a Sándorfalva-Arad 400 kV-os villamos távvezetéket és a 2008 decemberében üzembe helyezett Békéscsaba-országhatár-(Nadab)-Arad 400 kV-os villamos távvezetéket is. Az utóbbi kapcsolat, amely nemcsak a hazai ellátásbiztonságot, hanem az európai villamosenergia-rendszeren belüli hálózati kapcsolatokat is erősíti, európai szinten is hozzájárult a rendszerbiztonság növeléséhez. A Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) a távvezetéki összeköttetést a 2005. február 4-én kelt, 20/2005. sz. határozatában nyilvánította közcélúvá. Az összeköttetés megvalósításának költsége mintegy 4,2 Mrd Ft volt, amely magában foglalta a 38,8 km hosszúságú távvezeték megépítését, valamint Békéscsaba alállomás bővítését is. A távvezetéki összeköttetés megvalósítására vonatkozó előkészítő munkálatokat, terveket és tanulmányokat, valamint az építési munkákat az Európai Unió a TEN-E (Trans-European Networks - Energy) program keretében támogatta.

A Megállapodás aláírására Budapesten, 2010. május 12-én került sor.

Az Országgyűlés Politikai Nyilatkozata a Nemzeti Együttműködésről
„Legyen béke, szabadság és egyetértés.”
A XXI. század első évtizedének végén, negyvenhat év megszállás, diktatúra és az átmenet két zavaros évtizede után Magyarország visszaszerezte az önrendelkezés jogát és képességét.
A magyar nemzet önrendelkezésért vívott küzdelme 1956-ban egy dicsőséges, de végül vérbe fojtott forradalommal kezdődött. A küzdelem a rendszerváltás politikai paktumaival folytatódott, és végül szabadság helyett kiszolgáltatottságba, önállóság helyett eladósodásba, felemelkedés helyett szegénységbe, remény, bizakodás és testvériség helyett mély lelki, politikai és gazdasági válságba torkollott. A magyar nemzet 2010 tavaszán még egyszer összegyűjtötte maradék életerejét, és a szavazófülkékben sikeres forradalmat vitt véghez. A győzelmet a magyar emberek a régi rendszer megdöntésével és egy új rendszer, a Nemzeti Együttműködés Rendszerének megalapításával vívták ki. A magyar nemzet e történelmi tettével arra kötelezte a megalakuló Országgyűlést és a felálló új kormányt, hogy elszántan, megalkuvást nem ismerve és rendíthetetlenül irányítsák azt a munkát, amellyel Magyarország fel fogja építeni a Nemzeti Együttműködés Rendszerét.
Mi, a Magyar Országgyűlés képviselői kinyilvánítjuk, hogy a demokratikus népakarat alapján létrejött új politikai és gazdasági rendszert azokra a pillérekre emeljük, amelyek nélkülözhetetlenek a boldoguláshoz, az emberhez méltó élethez és összekötik a sokszínű magyar nemzet tagjait. Munka, otthon, család, egészség és rend lesznek közös jövőnk tartóoszlopai.
A Nemzeti Együttműködés Rendszere minden magyar számára nyitott, egyaránt részesei a határon innen és túl élő magyarok. Lehetőség mindenki számára és elvárás mindenki felé, aki Magyarországon él, dolgozik és vállalkozik.
Szilárd meggyőződésünk, hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszerében megtestesülő összefogással képesek leszünk megváltoztatni Magyarország jövőjét, erőssé és sikeressé tenni hazánkat. Ez a roppant erőket felszabadító összefogás minden magyar embert, legyen bármilyen korú, nemű, vallású, politikai nézetű, éljen bármely pontján a világnak, nagy reményekre jogosít, és hosszú évtizedek után megadja a lehetőséget, hogy a magyarok végre megvalósíthassák saját céljaikat. Erre tesszük fel életünk most következő éveit.

Összefoglaló az országgyűlési képviselők számának csökkentéséhez szükséges választójogi reform előkészítéséről szóló országgyűlési határozati javaslatról
Az Országgyűlés, követve az Alkotmány módosítását, amely legfeljebb 200 főben, illetve a nemzeti és etnikai kisebbségeket képviselő legfeljebb 13 főben határozza meg az országgyűlési képviselők létszámát, az ehhez szükséges választójogi reform előkészítésére albizottság felállítását tartja szükségesnek. Az albizottság létrehozására felkéri a választójogi kérdésekben hatáskörrel rendelkező Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságot, amely tagjaiból — minden képviselőcsoport részvételével — paritásos alapon működő bizottságot hoz létre. Az albizottság összetételéből következik, hogy az Országgyűlés többsége nem akarja rákényszeríteni akaratát az Országgyűlésben kisebbségben lévő pártokra, mint ahogyan a kérdés alapvető alkotmányos jelentősége miatt szükségesnek tartja az országgyűlési választásokon jelöltet állítani kívánó parlamenti és parlamenten kívüli pártok, vagy más lehetséges jelölő szervezetek bevonását is a törvényelőkészítés folyamatába.
Az Országgyűlés 2010. február 22-i ülésnapján fogadta el a nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési képviseletére vonatkozó jogalkotási folyamatról szóló 20/2010. (II. 26.) OGY határozatát, amely rendelkezik az új választójogi szabályok megalkotása során követendő elvekről és határidőkről is. Ezeket a kötelezettségeket — bár az Országgyűlés a határozat végrehajtására a Kormányt kérte fel — a választójogi reform bizottsági előkészítése során is be kell tartani.

Az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökeit jelölő eseti bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat
Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII . törvény (a továbbiakban: ÁSZ tv.) 8. §-a szerint az Országgyűlés az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökeit 12 évre választja. Dr. Kovács Árpádnak, az Állami Számvevőszék elnökének megbízatása 2009. december 9-én lejárt. A korábbi alelnökök megbízatása 2001. augusztus 17-én, illetve 2001 . november 23-án lejárt, azóta mindkét alelnöki tisztség betöltetlen. Mindezekre tekintettel – az ÁSZ tv. 7. (1) bekezdésére figyelemmel – szükséges a bizottság létrehozása.

A javaslat szövege:

1. Az Országgyűlés az Állami Számvevőszékről szóló 1989 . évi XXXVIII. törvény 7 . § (1) bekezdésére figyelemmel az Állami Számvevőszék elnökének és alelnökeinek megválasztásához szükséges jelölés érdekében — a Házszabály 34 . § (1) bekezdése, illetve 35.§-a alapján — eseti bizottságot hoz létre.

2. A bizottság neve : az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökeit jelölő bizottság (a továbbiakban : bizottság)

3. A bizottság feladata: jelölt állítása az Állami Számvevőszék elnöki és két alelnöki tisztségére.

4. A bizottság 8 tagból áll, tagjai országgyűlési képviselők. A tagokra a képviselőcsoportok vezetői tesznek ajánlást az alábbiak szerint:

  • a Fidesz 4

  • a KDNP 1

  • az MSZP 1

  • a Jobbik 1

  • az LMP 1

tagot ajánlhat.

5. A bizottság elnökére a kormánypárti, alelnökére az ellenzéki képviselőcsoportok a bizottsági tagságra jelöltek köréből terjesztenek elő javaslatot.

6. A bizottság elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztására a képviselőcsoportok vezetőinek javaslata alapján az Országgyűlés elnöke terjeszt elő javaslatot az Országgyűlésnek, amelyről az vita nélkül határoz. A bizottság akkor is megalakul, ha valamelyik képviselőcsoport nem vesz részt az ajánlásban, illetve jelölésben, azonban az országgyűlési arányoknak megfelelő szavazati arányok ilyenkor is változatlanok maradnak. A bizottság megalakulása során tagot nem jelölő képviselőcsoport a bizottság fennállása alatt bármikor jelölhet tagot, melyet az eredeti eljárásnak megfelelően választ meg az
Országgyűlés.

7. Az Állami Számvevőszék elnökjelöltjévé, illetve alelnökjelöltjévé az válik, aki legalább öt bizottsági tag „igen” szavazatát megkapta.

8. Az Országgyűlés felkéri a bizottságot, hogy a jelöltek személyéről haladéktalanul döntsön.

9. A bizottság tagjai munkájukért díjazásban nem részesülnek.

10. A bizottság ügyrendjét – a létrehozásáról szóló határozat szabályainak figyelembevételével – a Házszabály vonatkozó rendelkezései alapján maga állapítja meg.

11. A bizottság működésének költségei az Országgyűlés költségvetéséből kerülnek biztosításra.

12. A bizottság megbízatása a tagok megválasztását követ ő alakuló üléssel kezdődik és az Állami Számvevőszék elnökének és alelnökeinek megválasztásáig tart.

13 . E határozat a közzétételének napján lép hatályba.

A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat.
Az Alkotmánybíróság az alkotmányvédelem legfőbb szerve. Ahhoz, hogy funkcióját maradéktalanul elláthassa, biztosítani kell az önállóságát, függetlenségét és folyamatos működőképességének jogi feltételeit.

Az Alkotmány 32/A. § (4) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság tizenegy tagját az Országgyűlés választja. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989 . évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 4. § (1) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság tizenegy tagból — köztük az elnökből és helyettes elnökből — álló testület.

Az Alkotmánybíróság jelenleg csupán kilenc tagból áll, amely adott esetben veszélyeztetheti a testület teljes ülésének határozatképességét, amely az Abtv. 30. § (3) bekezdése értelmében legalább nyolc tag, köztük az elnök vagy akadályoztatása esetén a helyettes elnök jelenlétét követeli meg.

Az elmúlt húsz év tapasztalatai azt mutatják, hogy a hatályos jelölési szabályok nem biztosítják a testület folyamatos és zavartalan működését, ezért szükséges azok felülvizsgálata.

A Javaslat szerint az Alkotmánybíróság tagjaira az országgyűlési képviselőkből álló nyolctagú jelölő bizottság tesz javaslatot. A jelölő bizottság összetétele, igazodva a választópolgárok akaratából létrejött parlamenti arányokhoz, biztosítja a politikai egyeztetések lefolytatásának megfelelő kereteit.

Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat.
Az Alkotmánybíróság az alkotmányvédelem legfőbb szerve. Ahhoz, hogy funkcióját maradéktalanul elláthassa, biztosítani kell az önállóságát, függetlenségét és folyamatos működőképességének jogi feltételeit.

Az Alkotmány 32/A. (4) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság tizenegy tagját az Országgyűlés választja. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989 . évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 4. (1) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság tizenegy tagból – köztük az elnökből és helyettes elnökb ől – álló testület.

Az Alkotmánybíróság jelenleg csupán kilenc tagból áll, amely adott esetben veszélyeztetheti a testület teljes ülésének határozatképességét, amely az Abtv. 30. § (3) bekezdése értelmében legalább nyolc tag, köztük az elnök vagy akadályoztatása esetén a helyettes elnök jelenlétét követeli meg.

Az elmúlt húsz év tapasztalatai azt mutatják, hogy a hatályos jelölési szabályok nem biztosítják a testület folyamatos és zavartalan működését, ezért szükséges azok felülvizsgálata.

A Javaslat szerint az Alkotmánybíróság tagjaira az országgyűlési képviselőkből álló nyolctagú jelölő bizottság tesz javaslatot. A jelölő bizottság összetétele, igazodva a választópolgárok akaratából létrejött parlamenti arányokhoz, biztosítja a politikai egyeztetések lefolytatásának megfelelő kereteit.


2017.12.11.
16 alkalommal olvasva
2017.12.04.
29 alkalommal olvasva


parse time: 0.036seconds