szöveg kicsinyítéseszöveg nagyítása
Vantara Gyulát megtalálja:
facebook
YouTube
Twitter
2010.06.22.  
1405 alkalommal olvasva
Vantara Gyula országgyűlési képviselő tájékoztatója a Magyar Országgyűlés által beterjesztett törvényjavaslatokról

Összefoglaló a Fidesz-KDNP frakciószövetség által a Magyar Országgyűlés által beterjesztett és 2010. június 21-én, hétfőn zárószavazásra és határozathozatalra kerülő törvényjavaslatokról, határozati javaslatokról

Összefoglaló „a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról” szóló törvényjavaslatról
Az országgyűlési képviselők 2010. évi választása technikai lebonyolításának problémái ráirányították a figyelmet arra, hogy a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) egyes szabályainak módosítása elodázhatatlan. A Ve. módosítását teszik szükségessé a joggyakorlat során felhalmozott tapasztalatok is . A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek soron következő választásának időpontjáig nem áll elegendő idő rendelkezésre a Ve. teljes, átfogó, minden részletszabályra kiterjedő átdolgozására.
Jelen módosítás kizárólag azokat a változtatásokat tartalmazza, amelyek a soron következő önkormányzati választások zavartalan lebonyolítása érdekében feltétlenül szükségesek. A választások kitűzésével kapcsolatosan választástípusonként többféle szabályozást tartalmaz a Ve. Indokolt a különböző időpontokat egymáshoz közelíteni, törekedni az egységesítésre. Fontos szempont, hogy a kampány ne nyúljon indokolatlanul hosszúra. A rövidebb kampány kisebb költséget is igényel a résztvevőktől.

Összefoglaló „a kisebbségi önkormányzati képviselők számának csökkentése érdekében szükséges törvények módosításáról” szóló törvényjavaslatról
A törvényjavaslat a települési, területi és országos kisebbségi önkormányzatok képviselőinek létszámát csökkenti. Célja, hogy úgy állapítsa meg a kisebbségi önkormányzati képvisel ők számát, hogy az egyrészt arányban álljon a helyi önkormányzatok képviselőinek létszámával, másrészt viszont ne kerüljenek veszélybe azok a feladatok és tevékenységek, amelynek ellátására a kisebbségi önkormányzatoknak lehetőségük van. A javaslat egymáshoz arányosítja a települési, területi és országos kisebbségi önkormányzatok létszámát úgy, hogy egyúttal tükröződjék az adott helyen élő, magukat nemzetiségekhez tartozóknak valló választópolgárok létszáma is.

Összefoglaló „a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról”
Az Országos Választási Bizottságot a javaslat szerint minden általános választás alkalmával meg kell újítani: az országgyűlési, az önkormányzati és az európai parlamenti általános választások kitűzését követ ően új Országos Választási Bizottságot kell választani.

Ez a megoldás a nemzetközi gyakorlatban is ismert, és lehetőséget teremt arra, hogy a különböző választástípusokból fakadó eltérő szempontokat is mérlegelhesse az Országgyűlés az Országos Választási Bizottság tagjainak megválasztásakor.

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény módosításáról
A csődeljárásról és felszámolásról szóló 1991 . évi XLIX . törvény (Csődtörvény) 6. §-ának (5 ) bekezdése, valamint 7. §-ának (5) bekezdése az elektronikus kommunikáció elterjedésére tekintettel rögzíti, hogy 2010. július 1-jétől a bíróságok és a felek közötti írásbeli közlés kizárólag elektronikusan történhet, továbbá a csődeljárás iránti kérelem – ide nem értve a természetes személyek kérelmeit – kizárólag elektronikusan nyújtható be. A Legfelsőbb Bíróság és Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala tájékoztatása szerint a bíróságok egyik esetben sem tudnak megfelelni 2010. július 1. napjától kezdődően a fentiekben hivatkozott elektronizált ügyintézési kötelezettségeknek. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalának „Civil szervezetek bejegyzésének és nyilvántartásának, valamint a csőd és felszámolási eljárások modernizációja” cím ű projektje hivatott szolgálni az elektronizált folyamatok kiépítését, azok megteremtését . A projekt megvalósításának időigényére tekintettel a Csődtörvényben foglalt elektronikus ügyintézési kötelezettség határidejének fél évvel való meghosszabbítása szükséges.

Az egyéni vállalkozóról és egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény-87. §-ának (4) bekezdése 2010. szeptember 1-jei hatályba lépéssel a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvényt új 17/A . §-al egészíti ki. E szerint a céginformáció szolgáltatás. során a cégbíróság és a céginformációs szolgálat az információ kiadását megelőzően a természetes személyek cégjegyzékbe bejegyzett lakóhelyét összeveti a személyi adat- és lakcímnyilvántartást vezető hatóság nyilvántartásában szerepelő adatokkal. A fentiek megvalósulását akadályozza, hogy a cégbíróságok és a személyi adat- és lakcímnyilvántartást vezető hatóság számítógépes nyilvántartása – forráshiány és a szükséges fejlesztések hiánya miatt – az előirányzott határidőben nem tud összekapcsolódni, így a fent említett jogszabályi rendelkezést nem lehet alkalmazni. Erre tekintettel válik szükségessé a hatályba lépés dátumának módosítása.

A helyi iparűzési adóval kapcsolatos egyes törvények módosításáról
A helyi iparűzési adó állami adóhatóság általi beszedésének 2010 . január 1-től hatályos szabályozása súlyosan sérti a helyi önkormányzatiság több olyan alapjogát is, amelyek a helyi szintű hatalomgyakorlás, mint a demokrácia egyik alapintézményének lényegi ismérvét, azaz az önkormányzatok autonómiáját igyekeznek garantálni. A jogállam működése folyamatában kiemelkedő jelentősége van a demokratikusan megválasztott és megfelel ő önállósággal rendelkező helyi önkormányzatok létezésének. A valódi önállóság, autonómia megvalósításához nélkülözhetetlen a szükséges gazdasági feltételek biztosítása is, melynek elsődleges gazdasági alapját a saját bevételek, közöttük a települési önkormányzatok által megállapított és kivetett helyi adók alkotják. Ezen belül az iparűzési adó vált a legjelentősebb saját bevételi forrássá.

Az előző kormány által végigvitt törvényi szabályozás az önkormányzatok iparűzési adóbevételeivel való gazdálkodás jogát, az arra 2009 végéig létez ő ráhatást, befolyásolást olyan mértékben csökkentette, amely az alapvető jog szükségtelen korlátozásához vezetett. Az állami adóhatóság jelenleg is olyan sokrétű és nagymennyiségű feladatot lát már el, hogy amennyiben a helyi iparűzési adóval kapcsolatos hatósági feladatok is odakerülnek, semmilyen garancia nincs arra nézve, hogy kell ő kapacitás hiányában a tervezett bevételek befolynak . A bevételcsökkenés veszélyét felerősíti az a tény is, hogy az állami adóhatóság egyáltalán ne m érdekelt a tervezett helyi adóvételek lehető legteljesebb mértékben történő beszedésében, hiszen az az önkormányzatok saját bevételét képezi, abból az állam nem részesedik. Vannak azonban olyan önkormányzatok, amelyek személyi és tárgyi feltételei nem teszik lehetővé a végrehajtási tevékenység hatékony gyakorlását. Az ő esetükben lehetőséget biztosít a módosítás arra, hogy szerződéskötés alapján a helyi adókban és a gépjármű adóban nyilvántartott hátralékok behajtását az állami adóhatóságra ruházzák át. A helyi költségvetés összeállítása tekintetében az önkormányzat egy olyan központi államigazgatási szerv gyakorlatára, munkavégzési moráljára lesz utalva, mely teljes mértékben kiszámíthatatlan. A benyújtók álláspontja szerint ez korlátozza a helyi adóbevételekkel való gazdálkodás jogát, hiszen azt tervezhetetlenné teszi. A helyi képviselő-testületek elveszítik a helyi iparűzési adóval kapcsolatos döntési szabadságukat, mely döntési szabadság éppen az önkormányzatiság egyik alapeleme. A költségvetési törvény módosításával pedig egy, az előző kormány részéről elrejtett időzített bombát is hatástalanítana az országgyűlés, hiszen a költségvetési törvény 50. §-a az állami adóhatóság részére „a bevételek időbeli eltéréséből adódó átmeneti pénzügyi hiányok fedezetére”s kamatmentes költségvetési hitel igénybevételét teszi lehetővé az iparűzési adóból eredő kötelezettségek teljesítésére, azaz a költségvetési hiány előre kalkulálhatatlan növelésére ad lehetőséget.

A fentiek miatt az előterjesztők indokoltnak vélik a vonatkozó törvényi szabályozás megváltoztatását, a helyi önkormányzati adóhatósági hatáskör mielőbbi visszaállítását

Összefoglaló a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslatról
A kormánytisztviselői törvény – a rendszerváltás óta eltelt 20 év közigazgatási működési tapasztalatai alapján – számos ponton korrigálja a központi közigazgatásban dolgozók foglalkoztatási jogviszonyának rendszerét, új életpályát vázolva fel a kormánytisztviselők számára.
A szabályrendszer kidolgozásakor azonban nem lehetett figyelmen kívül hagyni hazánk jelenlegi rendkívül nehéz gazdasági helyzetét, melynek következtében az új szabályozás kiemelten irányul egyfelől a foglalkoztatás – így különösen a jogviszony megszüntetés – feltételeinek rugalmasabbá és takarékosabbá tételére, másfelől a felkészült munkaerő megnyeréséhez szükséges eszközök biztosítására.
Szándékaink szerint a tervezet előzménye egy, a követelményeket magas színvonalon teljesítő közszolgálati dolgozóknak komparatív előnyöket és biztonságot garantáló, megalapozott, a lehető legszélesebb hatályú, koherens közszolgálati szabályozás megalkotásának.

A módosító javaslat, amely korrigálja a törvényjavaslatot a Köztársasági Elnök álláspontját figyelembe véve:

A Magyar Köztársaság Elnöke 2010. június 14-én visszaküldte megfontolásra az Országgyűlésnek az elfogadott, de ki nem hirdetett, a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényt. A zárószavazás előtti módosító javaslat eleget tesz a köztársasági elnök levelében foglaltaknak azzal, hogy megteremti a közszolgálati jog különböző ágainak koherens rendszerét. A zárószavazás előtti módosító javaslat a kormánytisztviselői jogviszonyt szabályozó törvény keretei közé vonja a szakmai vezetőket: a közigazgatási államtitkárt és a helyettes államtitkárt. A módosítások a teljesség igényével kapcsolják össze és az eltérő sajátosságok szerint választják szét a jogviszony egyes elemeire vonatkozó törvényi rendelkezéseket, egyidejűleg biztosítják a jogalkalmazók számára aggálymentes átmenetet a köztisztviselői jogviszony és a kormánytisztviselői jogviszony között.

A Köztársasági Elnök által megfogalmazott aggályok és javaslatok áttekintése után a törvény szövegében további érdemi változás átvezetésére nem került sor. Abból kiindulva, hogy az Európai Unió (a továbbiakban: EU) alapvetően monetáris és gazdasági közösség, ennek megfelelően a különböző közösségi jogforrások is ebből a szempontból egységesítik a tagállami szabályozást. Ebből következően – és mindezt alátámasztandó – az EU munkajogi tárgyú irányelveinek hatálya általában nem terjed ki a közigazgatásra. A munkajog közjogi szabályainak megalkotása – néhány általános elvi szint ű elvárástól (pl. az egyenlő bánásmód), valamint foglalkoztatási követelménytől eltekintve (pl. részmunkaidő elterjesztése) – tagállami jogalkotási hatáskörbe tartoznak. A foglalkoztatási jogviszony megszüntetésével kapcsolatban tételesen is alátámasztja mindezt, hogy a jogviszony megszüntetésével kapcsolatos, a csoportos létszámcsökkentés uniós irányelvi szabályainak hatálya a közigazgatásra nem terjed ki. Európában a közszolgálati alkalmazás kondícióinak meghatározása tradicionálisan nemzeti belügy . Közösségi jogforrásként az Európai Szociális Charta sem állapítja meg kötelezően ratifikálandó követelményként a munkáltató munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos indokolási kötelezettségét, megjegyezve, nincs olyan tárgykörű munkajogi irányelv sem, amely e kérdésben kötelezettséget támasztana a tagállamokkal szemben.

Az EU Alapjogi Chartájának (a továbbiakban : Charta) a munkaviszony indokolatlan megszüntetésével kapcsolatos cikkelyét is a fentiek szerint kell értelmezni. A Charta eredeti angol szövege védett jogalanyként a „worker"-t jeleníti meg . A Charta által alkalmazott „worker” kifejezés előbbi értelmezését erősíti, hogy számára olyan kollektív jogokat is biztosít, amelyek a versenyszférában alapkövetelmények, azonban kötelezően nem alkalmazandók a közigazgatásban . Ez a kifejezés nem általában jelenti valamennyi foglalkoztatotti jogviszony alanyát, kifejezetten a gazdaság munkavállalój ára utal. Amennyiben a közösségi jogforrások bármely rendelkezésnek ennél szélesebb hatályt állapítanak meg, ennek megfelelő terminológiát is alkalmaznak (pl . civil servant, public servant vagy public administration). A fentiekből következően kizárólag a szektor-semleges közösségi elvárások vonatkoznak a közigazgatás személyzetére. A tagállamok ezek figyelembe vételével kell, hogy megállapítsák a közigazgatás foglalkoztatási szabályait, amelyek nem a felek jogi mellérendeltségén alapulnak. A közigazgatás hierarchizáltsága megjelenik a felek alá-fölé rendelt viszonyában, a tulajdonosi jellegű szabályozásban, melyet szimbolikusan is kifejez a kinevezés. Az állásjelöltje nincs jogi értelemben alkupozícióban, mérlegelési lehetősége az állás elfogadására vagy annak elutasítására terjed ki. Az említett követelményeknek megfelel a törvényjavaslat, kielégíti az EU szektor-semleges munkajogi elvárásait. Így amennyiben például a kormánytisztviselő felmentése ellen negatív diszkrimináció miatt keresettel él, a munkáltatónak kell bizonyítania, eljárása megfelelt az egyenlő bánásmód követelményének.

A törvény szövegének pontosítása mellett a zárószavazás előtti módosító javaslat hiánytalanul tartalmazza azoknak a törvényeknek a módosítását, amelyek átvezetik a jogrendszerben az állami vezetők megnevezésére és jogállására érintő változásokat és kodifikációs pontosításokat végez el.


2017.12.14.
16 alkalommal olvasva
2017.12.14.
19 alkalommal olvasva
2017.12.11.
22 alkalommal olvasva