szöveg kicsinyítéseszöveg nagyítása
Vantara Gyulát megtalálja:
facebook
YouTube
Twitter
2011.02.28.  
1427 alkalommal olvasva
Közgyűlési döntések

Elfogadva az idei költségvetés
28 milliárd 301 milliós kiadási főösszeggel és összesen 2,3 milliárdos hiánnyal számol az a költségvetés, melyet 13 igen, három nem szavazat és egy tartózkodás mellett fogadott el a február 25-én ülésező békéscsabai képviselőtestület. A város 1,8 milliárdot fordít intézményei fenntartására és 10,5 milliárdot különít el fejlesztési célokra, de egy újabb, 1,85 milliárd értékű kötvénykibocsátás és 454 milliós működési hitel felvétele is része a 2011-es városi gazdálkodásnak. Vantara Gyula még a közgyűlési vitát megelőző bevezetőjében foglalta össze az idei büdzsé fontosabb alapelveit, melyek közül kiemelte, hogy a költségvetés az állami normatíva, valamint a helyi adó- és illetékbevételek nagyarányú csökkenése mellett is a lakosság terheinek növekedése nélkül biztosítja a szükséges fejlődés lehetőségeit. A polgármester külön megemlítette azokat a már megkezdett fejlesztéseket (szennyvízbeuházás, Északi Ipartelep fejlesztése, 2-es iskola megújítása, Agora-projekt, út- és kerékpárút fejlesztések, belvárosi rehabilitáció, Kalandpark, kórházfelújítás), amelyek miatt az önkormányzat beruházási kiadásai meghaladják a 10 milliárdos összeget. Ehhez kapcsolódóan leszögezte, hogy további pályázatok előkészítése csak nagyon körültekintő módon történhet, a magas támogatottsági arányt képviselő, vagy rövid időn belül megtérülő beruházásokat előnyben részesítve. Hrabovszki György (MSZP) egy lemaradást eredményező gazdálkodási folyamat újabb állomásaként értelmezte a költségvetést, amellyel kapcsolatban megjegyezte, hogy gazdaságélénkítő kezdeményezések helyett olyan „luxusberuházások”-ra helyezi a hangsúlyt, amelyek hosszú távon a város eladósodottságához, nem pedig bevételeinek növekedéséhez vezetnek. Takács Péter (LMP) az előző önkormányzati ciklus néhány döntését kritizálta, melyek közül véleménye szerint több is túl drágának bizonyult (járdaprogram, Árpád fürdő átvétele). Ahogy fogalmazott: - A gazdasági válság hatásai mellett - ha nem is közvetlenül - ezen döntések is hozzájárultak ahhoz, hogy most működési hitel felvételére kényszerüljön a város. Strifler Attila, a Jobbik képviselője a „sodródás költségvetése”-nek nevezte a városi büdzsét, amely az elmúlt nyolc év elhibázott balliberális kormányzati politikájának következményei, az uniós követelmények és a jelenlegi kormány elvárásai között lavírozik. Dr. Ferenczi Attila (Fidesz) az elmúlt évek költségvetéseire emlékeztetve megjegyezte, hogy vezérelveit tekintve az idei sem különbözik az eddigiektől, hiszen feszes és következetes keretgazdálkodást ír elő: - A város intézményeinek vezetői tudomásul vették, hogy nincs tartalék, nincsenek többletforrások, s nem lehetnek többletköltségek sem - ki kell jönni az előzetesen meghatározott keretösszegekből. A pénzügyi bizottság elnöke a hitelfelvétel kapcsán leszögezte, hogy annak tervezett mértéke így sem éri el az elmúlt évek kedvezőtlen gazdasági hatásainak következtében realizálódó bevételcsökkenést, ami 2011-ben több mint 400 milliós adó- és illetékbevétel kiesést, valamint a központi költségvetés működési támogatásának 87 milliós csökkenését jelenti. - Ehhez kell hozzáadnunk azokat a nem kötelező feladatvállalásokat, melyeket továbbra is erőn felül vállal az önkormányzat! – tette hozzá a politikus. A külső források, vagyis a hitelfelvétel és a kötvénykibocsátás pontos nagyságrendjéről, időpontjáról és módjáról egy későbbi közgyűlésen születik majd döntés.

Módosított sporttámogatási rendszer
„Pontpénz” helyett egycsatornás finanszírozás – röviden ez a lényege annak a közgyűlés által frissen jóváhagyott új sporttámogatási rendszernek, amelynek keretében a jövőben csupán egyetlen zsebből húzhatnak a város sportegyesületei, azaz megszűnnek olyan korábban alkalmazott finanszírozási keretek, mint a rendezvénytámogatás, az eredményességi és nézőszám alapján adható támogatás, vagy éppen az utánpótlás-nevelő sportszervezetek támogatása. A kiemelt sportszervezeti státusz ugyanakkor megmarad, s az eddig kiemelten kezelt sportszervezetek száma sem módosul. Ennek megfelelően továbbra is a megkülönböztetett támogatási kategóriába tartozik három csapatszervezet (a Békéscsaba 1912 Előre SE, a Békéscsabai Előre NKSE és a Békéscsabai Röplabda SE), valamint öt egyéni sportági testület (a Békéscsabai Atlétikai Club, a Békéscsabai Előre Úszó Klub, a József Attila Lakótelepi Tömegsport Egyesület, a Karácsonyi Lajos Vívó SE és a Torna Club Békéscsaba). Minden más egyesület támogatása évente egy alkalommal, pályáztatás útján történik, melyet a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság ír majd ki és bírál el. A szakbizottság évente legfeljebb 30 sportszervezetet támogathat, amelyek működési, versenyeztetési és rendezvényekhez kapcsolódó költségekre nyújthatják be pályázataikat. A közgyűlés megújította annak a Sportszakmai Tanácsadó Testületnek az összetételét is, amely szakmai alapon véleményezve a sportszervezetek beérkezett pályázatait a támogatások mértékére vonatkozóan tesz javaslatokat a szakbizottság számára. A három fős testület új tagjai korábban válogatott sportolók voltak: Laduver Ferenc, Bökfi János és Ferencz Rezső.

Újabb szándéknyilatkozat a közgyűlés előtt
Miután a decemberi közgyűlésen a testület elfogadta a város oktatási intézményrendszerének szakmai átszervezését tartalmazó szándéknyilatkozatot, a februárban is ülésező grémium elé az összevonások kapcsán felmerülő intézményi névváltoztatások javaslatai kerültek. A racionalizáció végleges elfogadása esetén így a 10-es és 2-es iskola összevonásával létrejövő intézmény a Kazinczy Ferenc Általános Iskola nevet viselné, míg a József Attila és Szabó Pál téri iskola a Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény nevet kaphatja a két iskola egyesítését követően. A Lencsési Lakótelepi Óvoda és a Napsugár Integrált Óvoda „közös” neve kapcsán kisebb vita alakult ki a testületben, de a bizottsági ülések hangulatát idéző szópárbajt követően a Lencsési Napsugaras Óvoda névjavaslata mellett döntött a közgyűlés. A tervezett átszervezésben szintén érintett Szigligeti utcai Óvoda, valamint a Trefort és Kazinczy utcai Óvoda Szigligeti utcai és Kazinczy-lakótelepi Óvodaként működhet tovább. A Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Diákotthon diákotthoni intézményegységének a Szent-Györgyi Albert Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégiumba történő integrálását követően a Szent-Györgyi neve nem változik, míg a Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Diákotthon nevéből eltűnik a diákotthon kifejezés. A végleges intézménynevekről és az intézmények összevonásáról is márciusban döntenek majd a képviselők.

Új helyzet, új intézménynevek
Az intézményhálózat tervezett racionalizálása kapcsán óvodák, iskolák, kollégiumok helyzete módosul, ennek megfelelően a nevük is megváltozik. A város javaslatot kért az intézményektől arra, hogy mi legyen az iskolák, óvodák neve az integráció után. A „névadás” lehetőségével az érintettek egy része nem kívánt élni.
A legutóbbi közgyűlés a beérkezett ötletek figyelembevételével szándéknyilatkozatot fogadott el az új neveket illetően. A Szigligeti, valamint a Kazinczy és Trefort utcai óvodák tervezett egyesítése után a javasolt név: Szigligeti Utcai és Kazinczy-lakótelepi Óvoda. A Szabó Pál téri és a József Attila iskola a racionalizálás után Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény lesz. A tízes és a kettes iskola egyesítés utáni nevére több javaslat érkezett, ezek egyike egy egyszerű összeadással a tizenkettes iskola volt, de a fenntartó egy másik ötlet, a Kazinczy Ferenc Általános Iskola elnevezés mellett foglalt állást. Az Arany János kollégium és a gépészeti kollégiuma a közgéhez kerül, ennek megfelelően értelemszerűen az előző nevéből kikerül, a közgé nevéhez pedig hozzáadódik a kollégium. A Jankay iskola diákotthona a Szent-Györgyihez tartozik majd, így az általános iskola elnevezéséből a diákotthon kimarad.
A Lencsési és Napsugár óvoda egyesítés utáni neve vitát váltott ki, végül dr. Ferenczi Attila javaslata alapján, a Lencsési Napsugaras Óvoda elnevezés kapott többséget.

Bővült a sportszakmai tanácsadó testület
A békéscsabai közgyűlés munkáját sportügyekben 2008 óta ötfős sportszakmai tanácsadó testület segíteti. A testület vezetője, Kováts Tibor a közelmúltban – megromlott egészségi állapota miatt – lemondott elnöki tisztéről. Helyette új tag megválasztásáról, és a bővülő feladatok miatt további tagok felvételéről döntöttek a képviselők február huszonötödikén. Eszerint a sportszakmai tanácsadó testület eddigi tagjai, Gregor László, Lukács József, Urbanik Sándor és Váradi Zoltán mellett, a továbbiakban Bökfi János, Ferencz Rezső és Laduver Ferenc vizsgálja és vitatja meg Békéscsaba sportéletének legfontosabb kérdéseit.

Kiszámíthatóbb sporttámogatási rendszer
Három évvel ezelőtt, a sportkoncepció részeként fogadta el a képviselő-testület a 2008-tól 2011-ig szóló sporttámogatási rendszert, amelynek helyébe – a legutóbbi közgyűlés döntése alapján – mostantól merőben új támogatási rendszer lép.
Mint azt Kiss Tibor, a területért felelős alpolgármester elmondta, az önkormányzat kiszámíthatóbbá, áttekinthetőbbé kívánja tenni a támogatási rendszert, ezért egycsatornás finanszírozást vezet be. Ez azt jelenti, hogy az adott egyesületek meghatározott összeget kapnak a várostól, ezzel párhuzamosan megszűnnek az egyéb támogatások, mint például a rendezvénytámogatás, eredményességi és nézőszám alapján adható támogatás, élsportolói támogatás. Az új rendszer szerint a kiemelt sportszervezetek száma nem csökken, három csapatsport-szervezet és öt egyéni sportág egyesülete tartozik ebbe a kategóriába. Minden további sportegyesület támogatása évi egy alkalommal, pályáztatással történik. Kiss Tibor kiemelte: Békéscsaba jó példát mutat a sport támogatásában, költségvetésének több mint másfél százalékát szánja erre, miközben országosan az egy százalék elérésére törekednek.
Takács Péter úgy vélte, jól működött az eddigi sporttámogatási rendszer, és mivel idén a tavalyinál kevesebb jut sportra (230 millió helyett 195 millió forint), az egyesületek, szakosztályok ezután is jelentkeznek majd többletigényükkel. Miklós Attila szerint így a kiemelt és látványsportok kerülnek előtérbe, míg a többiek csak pályázat útján kaphatnak támogatást. Kérte, hogy júniusig tartsa fenn a város az eddigi ösztönző rendszert, mert az egyesületek ebben az idényben még számítanak az eredményességi támogatásra. Hanó Miklós alpolgármester jelezte, hogy minden területen kevesebb a pénz, ebből kell gazdálkodni és eredményeket elérni. Vantara Gyula polgármester hozzátette, hogy a sportlétesítmények fenntartása évente mintegy kétszázmillió forintba kerül, ezt továbbra is a város vállalja magára. A gazdasági helyzet és a szűkülő források ismeretében azonban át kell gondolni, hogy mennyiben az önkormányzat dolga a profi sport finanszírozása, és hogy az élsport vagy az utánpótlás-nevelés felé induljon Békéscsaba.

Rácz Lukács nevét viselheti a tornacsarnok
A békéscsabai tornasport atyjáról, Rácz Lukács pedagógusról nevezik el a Kórház utcai tornacsarnokot az edző születésének századik évfordulóján, 2011. november nyolcadikán.
A Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület nevében dr. Simon Mihály elnök és Huszár Endre egyesületi tag kereste meg az önkormányzatot azzal, hogy méltó emléket kellene állítani Rácz Lukácsnak. Az egykori pedagógus, edző, szervező elévülhetetlen érdemeket szerzett a békéscsabai tornasport kialakításában, így a bizottság és a közgyűlés is támogatta a kezdeményezést.


2017.12.11.
15 alkalommal olvasva
2017.12.04.
29 alkalommal olvasva


parse time: 0.027seconds