szöveg kicsinyítéseszöveg nagyítása
Vantara Gyulát megtalálja:
facebook
YouTube
Twitter
2011.03.31.  
3006 alkalommal olvasva
Békéscsabán ülésezett a Megyei Jogú Városok Szövetsége Jegyzői Kollégiuma Képgaléria

A Megyei Jogú Városok Szövetsége Jegyzői Kollégiumának legutóbbi ülésére 2011. március 29-30. között került sor Békéscsabán. A 23 megyei jogú város címzetes főjegyzője és jegyzője a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, a Nemzetgazdasági Minisztérium, az Állami Számvevőszék és a Békés Megyei Kormányhivatal vezetőivel illetve magas szintű képviselőivel, elismert szakemberek körében tárgyalta meg a nagyvárosokat érintő aktuális ügyeket.

A tanácskozás témáinak középpontjában a közigazgatási rendszer átalakítása, a reformfolyamat jelenlegi helyzete, eddigi eredményei és tapasztalatai, továbbá az önkormányzati működés gyakorlati kérdései álltak.
Az ülést mindkét napon Dr. Szekeres Antal, Debrecen Megyei Jogú Város jegyzője, a Megyei Jogú Városok Szövetsége Jegyzői Kollégiumának elnöke nyitotta meg és vezette.
Békéscsaba Megyei Jogú Város részéről Vantara Gyula polgármester és Kiss Tibor alpolgármester fogadta a jelenlevőket. Mindketten hangsúlyozták, hogy megtiszteltetés a város számára, hogy otthont adhatnak a jegyzők és egyéb közigazgatási szakemberek tanácskozásának. Házigazdaként Dr. Szvercsák Szilvia jegyző képviselte Békéscsaba városát.

Az első előadó Dr. Csonka Ernő, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára volt, aki a közigazgatási reformintézkedésekről nyújtott részletes tájékoztatást „A területi közigazgatás átalakítása és a Jó Állam születése” címmel.
A kormányváltás óta eltelt szűk egy év eredményeit ismertetve elmondta, forradalmi változás, történelmi léptékű átalakítás kezdődött a területi közigazgatásban. Az új közigazgatás célja a Jó Állam megteremtése. Kiszámítható, stabil, átlátható és felelős államra, elszámoltatható döntésekre és jogbiztonságra van szükség. Vissza kell állítani a közigazgatás rangját, és egy új társadalmi szerződést, egyenrangú, bizalmi kapcsolatot kell létrehozni az állam és az állampolgárok között.
Ezeket a pozitív változásokat, az ügyfélbarát állam kialakítását és a bürokrácia csökkentését szolgálják az elmúlt hónapok intézkedései.
Az államtitkár arról is beszélt, hogy a területi közigazgatás átfogó átalakításának fontos lépése volt a kormányhivatalok és a kormányablakok létrehozása. A kormányhivatalok a kormány általános hatáskörű helyi szervei, melyek a kormány döntéseinek területi végrehajtását, koordinálását és ellenőrzését végzik helyi szinten, valamint informatikai, képzési, ügyfélszolgálati és hatósági feladatokat is ellátnak. 2011. július 1-jétől bizonyos önkormányzati hatósági feladatkörök is a kormányhivatalok hatáskörébe kerülnek.
Az első 29, egységes arculattal rendelkező kormányablak 2011 januárjában kezdte meg működését. A végső cél a kormányablakok működésének kiszélesítése bővülő helyszínekkel és ügykörökkel. Az egyablakos ügyintézés a tervek szerint 2013 végére valósul meg. Ehhez az államigazgatási feladatok és hatáskörök felmérése szükséges.
Dr. Csonka Ernő elmondta, hogy az integráció a központi hivatalok szintjén is megtörtént, ennek köszönhetően jött létre a Nemzeti Államigazgatási Központ, mely a kormányhivatalok vonatkozásában funkcionális és koordinációs feladatokat lát el.
A kormány céljai között szerepel az államigazgatási és önkormányzati feladat-és hatáskörök tisztázása.
A már lezajlott és a közeljövőben végbemenő változások európai uniós támogatásból valósulnak meg, és jól működő közigazgatást, egyenrangú állam-állampolgár viszonyt teremtenek. Mindezen törekvések a Széll Kálmán Tervben szerepelnek.
A helyettes államtitkár a változtatásokhoz szükséges jogszabály-módosításokról is beszélt. A Ket. (A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény) felülvizsgálata, az egyszerűbb és hatékonyabb hatósági eljárások szabályozásának kialakítása során figyelembe vették a Megyei Jogú Városok Szövetsége által tett, rendkívül hasznos javaslatokat.
Ezt követően Warvasovszky Tihamér, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) alelnöke az ÁSZ önkormányzati államháztartási alrendszert érintő ellenőrzési tevékenységéről, módszereiről és tapasztalatairól beszélt. „Az ÁSZ küldetése, hogy szilárd szakmai alapon álló, értékteremtő ellenőrzéseivel előmozdítsa a közpénzügyek átláthatóságát, rendezettségét, és hozzájáruljon a jó kormányzáshoz.” – mondta.
Az ÁSZ által lefolytatott kiemelt ellenőrzés az alábbi területekre terjed ki: a költségvetési pénzügyi egyensúly biztosítása; az európai uniós források fogadására való felkészültség; a belső kontrollrendszer; valamint az ÁSZ korábbi javaslatainak hasznosítása. Az ellenőrzés célja a közpénzek megtakarítása, hozzáadott érték teremtése, a szükséges változások kezdeményezése, valamint mérhető eredmények felmutatása.
Az ÁSZ 2009-ben 119, 2010-ben 125 önkormányzatnál folytatott kiemelt ellenőrzést. 2011-ben a Magyar Államkincstár adataira támaszkodva 232 olyan önkormányzatot választottak ki, amelyeknél kockázatosnak tűnt a vagyoni helyzet, a gazdálkodás és a likviditási mutató. A szóban forgó önkormányzatok részére az ÁSZ testreszabott tanúsítványokat készített, melyek kitöltése után döntenek a helyszíni ellenőrzés lefolytatásáról.
Az ÁSZ fontos célkitűzése az ellenőrzések ésszerűsítése és a hatékonyság növelése. A rövid távú tervek között szerepel egy olyan monitoring rendszer létrehozása, mely a Magyar Államkincstár rendelkezésére álló és egyéb adatok alapján folyamatosan ellenőrzi az önkormányzatokat. Ha valamely mutató aggályosnak tűnik, az ÁSZ az érintett önkormányzathoz fordul további információért, és ez alapján dönt a helyszíni ellenőrzés szükségességéről. Mindez folyamatos jelenlétet és a vagyoni, pénzügyi kockázatok figyelemmel kísérését biztosítja anélkül, hogy helyszíni ellenőrzést kellene lefolytatni.
A monitoring rendszernek köszönhetően az ÁSZ naprakész lesz az önkormányzatok pontos feladatait illetően is, mivel jelenleg nem egyértelmű, melyek a kötelező és az önként vállalt önkormányzati feladatok.
Warvasovszky Tihamér bemutatta az önkormányzatok kötelezettségállományának és eladósodási mutatójának alakulását, valamint a kötvénykockázatokat is. Kifejtette, hogy az utóbbi években jelentősen nőtt az önkormányzati feladatok száma, de nem nőtt arányosan a rendelkezésre álló központi források összege.
Az alelnök hangsúlyozta, hogy fontosnak tartják a legjobb gyakorlat széles körű bemutatását, ahol az ellenőrzések során pozitív eredményeket felmutató önkormányzatok ismertethetik saját példájukat, tapasztalataikat.
Kiemelte, hogy az ÁSZ és az önkormányzatok közti együttműködés jónak értékelhető: az ÁSZ figyelmeztetése esetén az önkormányzatok a legtöbb esetben intézkednek. A megyei jogú városok esetében az ÁSZ javaslatainak 74%-a hasznosul, ami megfelelő értéknek számít.

Az első ülésnap Dr. Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára előadásával zárult. Az államtitkár az új közmunkaprogram tapasztalatait és továbbfejlesztési elképzeléseit ismertette. Elmondta, hogy égető szükség volt a régi, pazarló, átláthatatlan és csekély hatékonyságú rendszer átalakítására. Az új közfoglalkoztatási rendszer célja a finanszírozható, nagyobb létszámot érintő, hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás, valamint a feketemunka visszaszorítása.
A végső célkitűzés, hogy minél többen munkából, ne pedig segélyből (azaz bérpótló juttatásból) éljenek. Fontos, hogy a közmunka lehetősége mindenkinek álljon rendelkezésére, de ne jelentsen visszatartó erőt az elsődleges munkaerőpiacon való munkavállalástól – fejtette ki a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár. Elmondta, hogy jelenleg közel 66 ezren vesznek részt közfoglalkoztatásban.
Dr. Czomba Sándor arról is beszélt, hogy a Széll Kálmán Tervben is szereplő új közmunkaprogram három pillére a nagy ívű országos, a kisebb térségeket érintő, valamint az egyéneket célzó program. Kifejtette, hogy a célok megvalósításához szükséges források megteremtése állami feladat. Az önkormányzatok közreműködése elsősorban a helyben végezhető munkalehetőségek megtalálásában, körének bővítésében jelentős.

A második ülésnap Dr. Szekeres Antal előadásával kezdődött, melynek címe „A megyei jogú városok képviselőtestületeinek és a polgármesteri hivatalok működésének összehasonlító elemzése, különös tekintettel az önkormányzati választások óta eltelt változtatásokra”. A megyei jogú városok önkormányzati működésének összehasonlító elemzése során beszélt az önkormányzati választások új anyagi és eljárásjogi szabályairól, valamint az önkormányzati szervezeti struktúra változásairól. Elmondta, hogy az új jogszabályok értelmében több aljegyző is választható, és lehetőség nyílt nem képviselőtestületi tag alpolgármesterek megválasztására. Az előadás során szó esett a hivatali szakmai munkáról, az önkormányzati ügyiratforgalomról, valamint adózási, végrehajtási és az állampolgárok adatainak nyilvántartását érintő kérdésekről is.

Dr. Tóth Ildikó, a Békés Megyei Kormányhivatal főigazgatója a kormányhivatalok működéséről tartott előadást. Beszélt a területi integráció megvalósításáról, a kormányhivatalok felépítéséről, szakmai tevékenységéről, hatósági és funkcionális feladatairól.

A következő téma a külső házasságkötések engedélyezésének rendeleti szabályozása volt, melyről dr. Orbán Balázs András, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Hatósági Főosztály jogi szakreferense beszélt. A hivatali munkaidőn és helyiségen kívüli házasságkötéshez jegyzői engedély szükséges. A külső házasságkötések díjazása eddig szabályozatlan volt, és nagy eltérések mutatkoztak az önkormányzatok gyakorlata tekintetében.
A minisztérium előadója ismertette az új anyakönyvi törvényt, mely kimondja, hogy a hivatali munkaidőn és helyiségen kívüli házasságkötésért díjat kell fizetni. Ennek mértékét önkormányzati rendelet szabályozza. Ugyanez vonatkozik az anyakönyvvezető hivatali munkaidőn kívüli munkavégzésére, melynek díjazása szintén önkormányzati rendeletben kerül megállapításra.
Dr. Orbán Balázs András elmondta, hogy a tervek között szerepel a XXI. századi követelményeknek megfelelő elektronikus anyakönyv bevezetése.

„A kétnapos tanácskozás sok hasznos kérdés megvitatására adott lehetőséget. Mivel a közigazgatás átszervezése, az új szabályozások és eljárások alapvetően befolyásolják az önkormányzatok működését, a Jegyzői Kollégium békéscsabai ülése kiváló alkalmat teremtett a nagyvárosok hivatalait irányító jegyzők tapasztalatainak és a megyei jogú városokat érintő konkrét elképzelések egyeztetésére.” – mondta Dr. Szvercsák Szilvia jegyző.

A Megyei Jogú Városok Szövetségéről:
Az 1990 óta működő Megyei Jogú Városok Szövetsége célja a megyei jogú városok önkormányzati jogainak kollektív képviselete, érdekvédelme, érdekérvényesítésének előmozdítása, az önkormányzati működés fejlesztése, a hazai és nemzetközi önkormányzati szövetségekkel való együttműködés. A szövetség feladatai közé tartozik a véleménynyilvánítás a megyei jogú városokat érintő jogszabályok és más állami döntések tervezeteivel kapcsolatban, valamint az általános részvétel a jogalkotási, jogszabály-előkészítési munkában.

jegyzotalalkozo_2011_01.jpg
jegyzotalalkozo_2011_02.jpg
jegyzotalalkozo_2011_03.jpg
jegyzotalalkozo_2011_04.jpg


2017.10.16.
38 alkalommal olvasva
2017.10.16.
34 alkalommal olvasva
2017.10.16.
37 alkalommal olvasva


Békéscsaba Megyei Jogú Város
  • Vantara Gyula
    Szent István tér 10. I.emelet 4. ajtó.
    5600 Békéscsaba

    T (+36) 30 / 9454-698
Európai Unió
Kezdőlap Hozzáadás a kedvencekhez Nyomtatás Lap teteje
©2017 Vantara Gyula
parse time: 0.028seconds