Épített örökségek és kulturális hagyatékok megóvása
Épített örökségek és kulturális hagyatékok megóvása
szöveg kicsinyítéseszöveg nagyítása
Vantara Gyulát megtalálja:
facebook
YouTube
Twitter
2011.04.27.  
1418 alkalommal olvasva
Békéscsaba felfelé ívelő pályán

A közgyűlésen 13 igen, 3 nem és 1 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők az idei költségvetést. A büdzsé 3 milliárd 86 milliós hiánnyal számol. A békéscsabaiak polgármesterét, Vantara Gyulát arra kértük, értékelje a megyeszékhely költségvetését, annak várható hatásait a fejlesztésekre, beruházásokra és a munkaerőpiacra.

A költségvetéssel kapcsolatban az újabb négymilliárdos kötvénykibocsátásról is döntött a képviselő-testület. Miért volt erre szükség?
Az önkormányzat az elmúlt három évben soha nem látott mértékű fejlesztésekbe kezdett, amelyek külső források bevonásával történnek. Amikor az önkormányzat 2008-ban kötvénykibocsátás mellett döntött, fontos volt, hogy az elkövetkező két-három év fejlesztési kiadásainak részbeni fedezetet teremtsen. Kijelenthetjük, hogy a cél megvalósult, az idei költségvetés is tartalmaz pénzeszközt a kötvénytőke fel nem használt részeként. Az elmúlt évek költségvetési politikáját erőteljesen meghatározta, hogy ekkor indultak az Európai Unió által támogatott pályázatok, amelyeken Békéscsaba rendkívül eredményesen szerepelt. A pályázati forrásból megvalósuló beruházások jelentős része 2010 és 2014 között lép a kivitelezési szakba, és számolni kell ezek sajátforrás-igényével. Városunk fejlődési pályára állítása, növekedésének biztosítása, vonzerejének fokozása pusztán önerőből a jövőben sem lesz lehetséges, ezért továbbra is törekednünk kell a külső, vissza nem térítendő támogatások elérésére. Jelenlegi ismereteink szerint az uniótól remélhető források erőteljesen korlátozott módon, viszonylag rövid időtávra lesznek elérhetőek. A 2007 és 2013 közötti uniós költségvetési ciklus még meglévő pályázati forrásai, a ciklus végéig történő felhasználás kötelezettsége mellett, az idén pályázhatóak utoljára, így önkormányzatunk forrásszerzési törekvéseit is erre az időszakra kell és lehet koncentrálni.
Hogyan érinti a kötvénykibocsátás a várható fejlesztéseket, illetve miért szorul a város hitelfelvételre?
Önkormányzatunk sok kötelező és önként vállalt feladatot lát el: alapvető feladatunk a folyamatos működés biztosítása, amely követelménynek mindig eleget is tettünk. A kormányzat a megszorítások miatt mind kevesebb forrást biztosított az önkormányzatok számára meghatározott feladatok mellé, így évek óta erőteljesen csökkent az önkormányzatok feladatellátásának központi támogatással történő finanszírozása. A normatív állami hozzájárulásként érkező pénzeszközöket úgy határozzák meg, hogy feltételezik az önkormányzatok egyéb bevételekből származó, növekvő mértékű részvállalását is a finanszírozásban. A gazdasági válságra visszavezethető helyi adóbevételek erőteljes csökkenése, illetve a kötelező feladatellátáshoz, intézményeink fenntartásához, működtetéséhez nyújtott központi normatívák elvonása eredményezte, hogy városunk működési hitel felvételére kényszerül. A kötvénykibocsátás képes biztosítani, hogy önerő hiányában nem leszünk kénytelenek lemondani a város számára meghatározó fejlesztési elképzeléseinkről, amelyek Békéscsaba fejlődését, a munkahelyteremtést hivatottak elősegíteni.
Melyek azok a fejlesztések, nagyberuházások, amelyek a következő években, évtizedekben meghatározzák majd Békéscsaba arculatát?
Röviden, a teljesség igénye nélkül: a szennyvízcsatorna-hálózat fejlesztése, a belváros funkcióbővítő városrehabilitációs programja, a szociális városrehabilitációs program, továbbá kerékpárút létesítése a Békési, Szarvasi és Orosházi úton, turisztikai célú kerékpárút kiépítése a Békéscsaba–Doboz–Sarkad–méhkeréki határátkelő–Nagyszalonta nyomvonalon, kerékpárúthálózat-fejlesztés a Szarvasi úton, az Agora Kulturális Központ kialakítása, struktúraváltoztatást támogató infrastruktúrafejlesztés a fekvőbeteg-szakellátásban a Réthy Pál kórház-rendelőintézetnél, a Belvárosi és a Pásztor utcai bölcsőde férőhelybővítése, az északi ipartelepi infrastruktúra kiépítése és ugyanitt 3000 m2-es üzemcsarnok építése…
Milyen hatással lehetnek ezek a fejlesztések a munkaerőpiacra és a város vagyoni helyzetére?
Az elmúlt időszakban megvalósult fejlesztések eredményeként már az előző ciklusban 55 milliárd forintról 61 milliárd forintra nőtt az önkormányzat vagyona, de a következő időszakban megvalósuló fejlesztések hatására további, mintegy 30 százalékos növekedéssel számolunk. Fejlesztéseink közvetett és közvetlen módon is hatnak a térség munkaerőpiacára, hiszen a korábban említett beruházások megvalósítása számos lehetőséget kínál elsősorban az építőipari cégeknek, de más egyéb beszállítók is élvezhetik ennek előnyeit. Ezen túl természetesen az iparicsarnok-beruházás, az ipari terület infrastruktúrafejlesztése, illetve az inkubátorház fejlesztése közvetlen módon teremt lehetőséget új munkahelyek létrehozására.


2017.12.11.
16 alkalommal olvasva
2017.12.04.
29 alkalommal olvasva


parse time: 0.03seconds