szöveg kicsinyítéseszöveg nagyítása
Vantara Gyulát megtalálja:
facebook
YouTube
Twitter
2012.02.28.  
1379 alkalommal olvasva
A közgyűlés elfogadta Békéscsaba 2012-es költségvetését Képgaléria

Pénteken tartotta soron következő ülését a csabai közgyűlés. A testület elfogadta Békéscsaba 2012-es költségvetését, de napirenden szerepelt egyebek mellett a Belvárosi iskola hatosztályos gimnáziumi képzése, a Kós Károly tagiskola költözése, a közös gázbeszerzés, a közfoglalkoztatás és a törzsház konszern is.

Megvan a 2012-es költségvetés, működési hitelt idén sem vesz fel a város
A Jobbik szerint sodródó, az MSZP-s városatyák hozzászólásai alapján cseppet sem idilli, a város vezetése szerint viszont új szemléletű, szigorú keretgazdálkodáson alapuló, a tervszerűséget, valamint a takarékos városi gazdálkodást szem előtt tartó költségvetési rendeletet fogadott el a közgyűlés. Az LMP képviselője dicsérte a 2012-es városi büdzsét és annak előkészítését, bár az egyes tételek vonatkozásában több esetben is aránytalanságokról szóló véleményének adott hangot. Tizenkét „igen”, két „nem” szavazat és egy tartózkodás mellett a közgyűlés megalkotta a város 2012-es költségvetési rendeletét.

A még tavaly novemberben elfogadott költségvetési koncepció alapelveihez, valamint az Állami Számvevőszék vizsgálati eredményei alapján felállított gazdálkodási előírásokhoz igazodva állították össze az idei büdzsé rendeletét – hangzott el a költségvetési vitát megelőző polgármesteri felvezetőben. Vantara Gyula elmondta, hogy a 29,4 milliárdos főösszeggel elfogadott 2012-es kassza összesen 859 milliós fedezetszükségletet tartalmaz, amelynek kisebb része a januártól városi tulajdonba kerülő színházak (Békéscsabai Jókai Színház, Napsugár Bábszínház) működtetési költségei miatt jelentkezik. Ennek mintegy 293 milliós fedezetét központi forrásokból, pályázati úton pótolná a város. A fennmaradó 560 milliós részt újabb fejlesztési hitelből pótolják, amelyet a még folyamatban lévő és tervezett beruházások önerejének biztosítására fordítanak. Ennek részleteiről áprilisban tárgyal majd a testület. Az összesen csaknem 27 milliárdosra tervezett éves bevétel és a kiadási főösszeg közötti különbözet fennmaradó részét (1,6 milliárd forint) az eddig fel nem használt kötvényforrások, valamint a tavalyi költségvetés pénzmaradványainak összege adja. Komoly összegű, mintegy 430 milliós tartalékot is elkülönítettek a költségvetésben, amelyet vis maior helyzetekben felmerülő hibaelhárítási költségek biztosítására fordítanak majd, de a tartalék terhére akár árfolyam-kockázati fedezet is lehívható, ha szükséges.

Strifler Attila (Jobbik) szerint a sodródás költségvetése az idei, amely a kormányzat elhibázott önkormányzati politikájának elszenvedője. Hrabovszki György (MSZP) ismét a város eladósodottságának mértékét firtatta, miközben továbbra is hangsúlyozta, hogy a fejlesztések elsősorban látványberuházások Békéscsabán, amelyek hosszú távon nem jelentenek akkora bevételt a költségvetés számára, amely megkönnyítené az elmúlt években felhasznált hitelek visszafizetését. Takács Péter (LMP) a működési költségekre fordítható központi támogatások csökkenését nehezményezte, miközben dicsérte a büdzsé előkészítésének szakmai színvonalát, de elismerően szólt arról is, hogy az ÁSZ jelentés fontosabb rendelkezései visszaköszönnek a rendeletben. Dr. Ferenczi Attila (FIDESZ) új szemléletű költségvetésről beszélt, amely fejlesztésközpontú, de közben a lehető leghatékonyabban igazítja a város lehetőségeit a szükségletekhez. A Pénzügyi Bizottság elnöke külön aláhúzta, hogy a rendeletben előírt szigorú keretgazdálkodás mellett a tartalékképzés, a vállalt feladatok ellátásának pénzügyi szempontjai ugyanúgy megjelentek a rendeletben, mint azok a folyamatban lévő és tervezett fejlesztések, amely elmulasztásával soha vissza nem térő lehetőséget szalasztana el a város. Az ÁSZ jelentésében megfogalmazott javaslatokra utalva Vantara Gyula hozzátette, hogy a költségvetés tartalmazza az adó- és vagyoni bevételek növelésének szándékát is, vagyis egyértelműen növelni szeretnék a városi kintlévőségek behajtásának hatékonyságát. Ehhez kapcsolódóan a polgármester arról is tájékoztatott, hogy várhatóan már áprilisban közzé tehetik az adósok listáját, de emellett várhatóan a szociális juttatásokat is megvonják azoktól, akiknek tartozásuk van az önkormányzat felé.

A volt tizes iskolába készül a Kós - mindenkinek előnyös lehet a költözés
Mint arról korábban beszámoltunk, a Magyarországi Evangélikus Egyház szándéknyilatkozatot nyújtott be a városhoz, miszerint megvásárolná a Békéscsabai Központi Szakképző Iskola és Kollégium tagintézményének, a Kós Károly szakképzőnek a Baross utca 1-3. szám alatt található épületét. A közgyűlés januárban döntött arról, hogy a szabályoknak megfelelően, árverésen értékesíti az épületet. A képviselő-testület a legutóbbi ülésén arról nyilvánította ki szándékát, hogy a Kós diákjai ez év őszétől a volt tizes iskola épületében tanuljanak, a tizesben maradt felsősök pedig a Kazinczy (volt kettes) iskola járjanak. A jogszabályok értelmében most a véleményezési eljárások következnek.

A közgyűlésen Hrabovszki György megjegyezte: amikor tavaly a tizes és a kettes iskola integrációjáról volt szó, olyan indokok hangzottak el, hogy az összevonásra a gyermekszám csökkenése és a várható megtakarítás mellett azért is szükség van, mert a tizes épületét fel kellene újítani. Felvetette azt is, hogy vajon tudott-e a városvezetés az egyház szándékáról, amikor az összevonás történt. Takács Péter reményét fejezte ki, hogy valóban tartható a húszmilliós felújítási összeg a volt tizes iskola esetében. A képviselő úgy vélte, hogy az evangélikus egyház által – a Kós épületében – létesítendő óvoda és iskola az önkormányzati intézmények konkurenciája lesz. Szabóné Kocziha Tünde szerint lényegében jó, hogy nem költött a város arra az iskolára, amit az állam amúgy is elvett volna. Mint mondta, ellentmondás, hogy a gyermeklétszám csökken, az egyház pedig óvodát és iskolát kíván nyitni, viszont ez versenyhelyzetet teremthet az intézmények között. Kutyej Pál hozzátette, hogy amikor a tizes és a kettes integrációja szóba került, az egyház még nem gondolkodott felmenő rendszerű képzésben, az ötlet későbbi keletű. Dr. Fábián Ágnes szerint a volt tizes iskola körzete is nyerhet azzal, ha a sok-sok fiatallal szakképző iskola működik majd a Kazinczy utcán, az intézményben pedig akár felnőttképzés is folyhat.

– A Kósban jelenleg délután is van tanítás, a tizesben ezek a diákok jobb körülmények közé kerülnek. Külön előny, hogy a szakképző profilja az építőipar, ezért a felújítás is könnyebben és olcsóbban megoldható. Ráadásul a Kós épületének értékesítésével még vagyoni bevételhez is jut a város, tehát mindenki jól jár – szögezte le Kiss Tibor alpolgármester.
Az előterjesztést végül egyhangúlag, mindenki megszavazta.

A tervek szerint a 2013/14-es tanévtől ismét hatosztályos gimnázium lehet a Belvárban
A Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium 1990-ben indított tiszta profilú hatosztályos képzést azzal a céllal, hogy tehetséges tanulóit beiskolázza. A törvényi változások miatt 2007-től nem volt lehetőség felvételi vizsgára azoknál a diákoknál, akik az intézmény általános iskolájába jártak. Mivel így teljes mértékben nem érvényesült a tehetségkiválasztó funkció, áttértek a nyolc plusz négy évfolyamos képzési szerkezetre, azonban rövidesen változhat a helyzet.

Az idén szeptemberben hatályba lépő új köznevelési törvény kiemelten foglalkozik a hat vagy nyolc évfolyamos gimnáziumokkal, mint tehetséggondozásra alkalmas színtérrel. Az ilyen képzésre vállalkozó intézményeknek komoly feltételeket kell teljesíteniük. A belvárosi iskola 2011-ben csatlakozott a Magyar Géniusz programhoz, a tantestület közel fele rendelkezik tanúsítvánnyal tehetség-azonosítás, tehetséggondozás, tehetségprogramok tervezése témában. Az intézmény – tekintettel mindezekre – a korábbi struktúra visszaállítását kérte a közgyűléstől.

A képviselő-testület egyetért azzal a szándékkal, hogy a Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium a 2013/14-es tanévtől felmenő rendszerben ismét átálljon a hat évfolyamos képzésre. Az elképzelések szerint a négyosztályos képzés fokozatosan kifutna, a 2015/16-os tanévtől kezdődően pedig nem iskoláznának be diákokat kilencedik évfolyamra. Az intézmény vezetése március végéig dolgozza ki a terveket, végleges döntés pedig a véleményezési eljárások lefolytatása után születhet.

Több mint hétszázan a közfoglalkoztatásban – hat-nyolc órában dolgozhatnak
Sikerült, végre újból dolgozhatok, közmunkás leszek a kórházban – mesélte mosolyogva egy középkorú nő még tavaly, amikor hosszú idő után először állhatott ismét munkába pár hónapra. Fájdalmas, ha valaki elveszíti a munkáját, a megélhetését, segítséget kérni pedig nehéz. Idén ismét kapaszkodót nyújt a közfoglalkoztatási program, amelynek keretében hétszázhat ember 6-8 órás foglalkoztatására nyújt be pályázatot a város.

A hétszázhat főből ötvenen nyolc hónapig, hat-nyolc órában dolgozhatnak majd, hatszázötvenhat ember esetében pedig három hónapos, hat órában történő foglalkoztatásra nyílhat lehetőség. Mint azt megtudtuk, a kereteket nem a város, hanem a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja határozza meg, oda kell benyújtani a pályázatokat is.
Az intézmények és a közfeladatot ellátó civil szervezetek esetében, a közfoglalkoztatás munkáltatót terhelő bér- és járulékköltségeinek ötven százalékát az önkormányzat biztosítja. A közgyűlés az idei költségvetésben ötvenmillió forintot különített el a közfoglalkoztatásra.

Hatvan milliós önerővel valósulhat meg a Csaba Park - kilencvenöt százalékos támogatási intenzitású pályázaton nyerhet a város
Nyertes pályázat esetén bruttó 1,3 milliárdos összköltségen valósulhat meg az a mostanra Csaba Parknak nevezett, korábban Kalandparkként ismert turisztikai létesítmény, amelyet a Dél-alföldi Operatív Program keretében kiírt pályázat sikere eseten 95 százalékos támogatási intenzitással, 60 milliós önkormányzati önerő biztosításával építhetnek fel. A közgyűlés elfogadta az önerő elkülönítésének javaslatát, de nem az idei, hanem a 2013-as és 2014-es költségvetés terhére.

Kolbászudvar, rendezvénycsarnok, egy tankonyha gyerekeknek, sétálóutak, pihenő-, főzőhelyek és természetesen a szükséges közművek kialakítása is szerepel a pályázatban, amelynek sikere esetén egy komplex rendezvénytérrel gazdagodik Békéscsaba. A városvezetés reményei szerint a Csaba Park a jövőben ideális helyszíne lehet az olyan, nagyobb tömegeket is vonzó kulturális, művészeti és gasztronómiai rendezvényeknek, amelyeknek már vannak hagyományai a megyeszékhelyen.

Emellett természetesen újabb, a város turisztikai vonzerejét tovább serkentő attrakciók is megjelenhetnek majd az új rendezvénytéren. Takács Péter (LMP) üdvözölte a pályázat magas támogatottsági arányát, valamint örvendetesnek nevezte a régi „Kalandpark” elnevezés átalakítását is, majd a létesítmény fenntarthatósági kalkulációjáról érdeklődött. Ezzel kapcsolatban Opauszki Zoltán, a polgármesteri kabinet vezetője elmondta, hogy a sikeres pályázat egyik alapfeltétele a létesítmény működtetésének várható költségeit vizsgáló tanulmány, amely időben elkészül majd. Hrabovszki György (MSZP) már a Csaba Park turisztikai vonzerejét vonta kétségbe. A képviselő leszögezte, hogy ez a beruházás nem jelent valós kitörési lehetőséget a város számára. Indoklásképp a rendezvénycsarnok szerinte közel sem elég nagy méretét említette, amely a tervek szerint mintegy kétezer négyzetméteres lenne.

Hanó Miklós (FIDESZ) szintén a magas támogatottsági arányt említette a beruházás mellett érvelve, majd reagálva a csarnok méretével kapcsolatos érvekre hozzátette, hogy a rendezvénycsarnok elsősorban a park tömeges eseményeinek szociális blokkjaként játszik majd szerepet. A város gazdasági ügyeiért felelős alpolgármester kiemelte azt is, hogy a korábbi közvélemény-kutatások eredményei alapján kijelenthető, hogy a város lakosságának több, mint hetven százaléka támogatja a beruházást. A testület elé kerülő előterjesztés egyelőre a városi önerő 60 milliós összegének elkülönítéséről szólt, amelyet végül elfogadtak a képviselők.

2012_februar_kozgyules_01.jpg
2012_februar_kozgyules_02.jpg
2012_februar_kozgyules_03.jpg
2012_februar_kozgyules_04.jpg
2012_februar_kozgyules_05.jpg
2012_februar_kozgyules_06.jpg
2012_februar_kozgyules_07.jpg
2012_februar_kozgyules_08.jpg
2012_februar_kozgyules_09.jpg
2012_februar_kozgyules_10.jpg
2012_februar_kozgyules_11.jpg
2012_februar_kozgyules_12.jpg
2012_februar_kozgyules_13.jpg
2012_februar_kozgyules_14.jpg
2012_februar_kozgyules_15.jpg
2012_februar_kozgyules_16.jpg
2012_februar_kozgyules_17.jpg


2017.10.16.
28 alkalommal olvasva
2017.10.16.
25 alkalommal olvasva
2017.10.16.
32 alkalommal olvasva


Békéscsaba Megyei Jogú Város
  • Vantara Gyula
    Szent István tér 10. I.emelet 4. ajtó.
    5600 Békéscsaba

    T (+36) 30 / 9454-698
Európai Unió
Kezdőlap Hozzáadás a kedvencekhez Nyomtatás Lap teteje
©2017 Vantara Gyula
parse time: 0.022seconds