szöveg kicsinyítéseszöveg nagyítása
Vantara Gyulát megtalálja:
facebook
YouTube
Twitter
2010.01.31.  
1362 alkalommal olvasva
Interjú Vantara Gyulával a Délkeletben

Az Állami Számvevőszék múlt évi jelentése szerint, a megyei jogú városok közül Békéscsaba hívta le a legtöbb uniós forrást. Most még tovább javulhat a mérleg, ugyanis olyan beruházások indulnak, amelyek révén összesen huszonnégymilliárdos fejlesztés valósul meg uniós támogatással a megyeszékhelyen a következő két-három évben. Ezek 2010-re eső nagyságrendje meghaladja a nyolcmilliárdot. Vantara Gyula polgármester szerint a Békéscsaba jó úton jár, a fejlesztések javítják a város összképét, megtartó erejét, és hozzájárulnak az életkörülmények javításához.

A tavalyi ÁSZ-jelentés szerint Békéscsaba kiemelkedő pályázati sikereinek eredményeként, több mint kétmilliárd-háromszázmillió uniós forrást hívhatott le a város. Milyen út vezetett a sikerhez, és mely területeken valósultak meg fejlesztések a támogatások segítségével?
Az Állami Számvevőszék megállapította, hogy Békéscsaba jól készült fel az uniós pénzek fogadására. Előrelátóak voltunk, négyéves gazdasági programunkban alapelvként fogalmaztuk meg, hogy minél több uniós támogatást hozzunk a városba, és ezért mindent megtettünk. A legtöbb pályázatot kollégáink írták, egységes pályázati rendet alakítottunk ki, házon belül megfelelő apparátus foglalkozott azzal, hogy minden precíz, a kiírásoknak megfelelő legyen. A szakmai részt az adott terület osztályai tették a pályázatokhoz szakértők segítségével, a stratégiai-fejlesztési osztály pedig jól fogta össze, jól koordinálta mindezt. Ezekből a forrásokból fejlesztettük a kerékpárutakat, készítettük elő a csatornázást. Az oktatásban egyebek mellett a tárgyi feltételek javítását, a kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés megteremtését szolgálták a nyertes pályázatok. Emellett voltak programjaink, amelyekkel a turizmusban rejlő lehetőségeket igyekeztünk kiaknázni, többek közt a környező városokkal vagy a Körösök Völgye Naturpark Egyesülettel közösen, illetve határon átnyúló kezdeményezések formájában.

Ebben az évben – szintén jórészt uniós támogatással – kezdődik a szennyvízcsatornázás, a belváros revitalizációja, az ifjúsági ház helyén pedig rövidesen indul a Békéscsabai Kulturális Központ építése. Mit jelentenek ezek a beruházások a városnak?
Békéscsaba jó úton jár. Ki tudjuk használni a 2007–2013-as uniós költségvetés adta lehetőségeket. Az önkormányzat nagyobb fejlesztésekre szánt minden egyes forintjához hat-nyolc forint támogatást szerzünk, így tíz-tizenöt százalékos önerőre van szükség. Előfordult, hogy csúszott a szerződések megkötése, az elnyert támogatás kilencven nap helyett háromszáznyolcvankét nap múlva érkezett meg, vagy a közbeszerzési eljárás húzódott el, de most végre indulhatnak nagyberuházások. Jelenleg a város fele csatornázott, a tizenhét-tizennyolcmilliárdos, háromszázharminc utcát érintő csatornázással ez csaknem teljes lehet, és új szennyvíztisztító is épül. Az ifjúsági ház épülete rossz állapotban van, felmértük, hogy legalább háromszázmillió forintot kellene költeni rá. A helyén épülő új, minden igényt kielégítő központ mintegy kétmilliárdos beruházás, amelyből a város önrésze kettőszázötvenmillió. A belvárost szeretnénk egy megyei jogú városhoz méltóvá tenni. A Szent István tér visszakapja főtér funkcióját, ahol rendezvények, programok kaphatnak majd helyet. Új parkokat, impozáns köztereket hozunk létre, és megváltozik a környék forgalmi rendje. Emellett felújítjuk a 2. Számú Általános Iskola elavult épületét, utakat, kerékpárutakat, járdákat, üzemcsarnokokat építünk, megújul a buszpályaudvar és fejlesztjük a Réthy Pál kórház sürgősségi osztályát is. A beruházások javítják az életkörülményeket, a város összképét, növelik Békéscsaba megtartó erejét, új munkahelyeket teremtenek, és hozzájárulnak ahhoz, hogy jobban érezzük magunkat itthon.

Tavasszal a város több pontján egyszerre indul a munka, a legjobban talán a csatornázástól tartanak a csabaiak. Meddig kell majd a buckákat kerülgetni?
Ha otthon festjük a szobát, az is kényelmetlenséggel, felfordulással jár, ki kell pakolni, aztán jön a festő, utána pedig alaposan ki kell takarítani. Amikor viszont minden elkészül, nagyon jó érzés körülnézni és újból belakni a tiszta szobát. Ugyanezt tapasztaljuk akkor is, amikor tágabb otthonunkban, a városban van felújítás. A csatornázás 2012-ben fejeződik be teljesen. Bízom benne, hogy türelemmel, a korszerűbbé váló „otthon” reményében, ezeken a kényelmetlenségeken is túljutunk.

A ciklus elején a polgármester úr úgy fogalmazott, hogy Békéscsaba évtizedes lemaradással küzd, és hatalmas adósságai vannak a polgárai felé. Most mit mondana?
A befektetett munkánk megtérült, hamarosan láthatóak lesznek azok a beruházások, amelyeknek együtt örülhetünk, és amelyek meggyőzhetik a kétkedőket. Igaz, csúszásban vagyunk – ami főként a döntéshozókon múlt –, de csúsznak például olyan állami fejlesztések is, mint a Szajol-Lőkösháza vasútvonal felújítása, benne a békéscsabai állomással, hogy az M44-esről ne is beszéljünk. Elmondható, hogy jól éltünk az uniós pályázati lehetőségekkel, önerőből vagy hitelből csak a fejlesztések töredékére futotta volna. A beruházások sok embernek adnak munkát, kihasználjuk a most lejtőn levő építőipar kapacitásait. Nyilvánvalóan bizonyos többletterheket jelent ennyi minden egyszerre, de igyekeztünk olyan beruházásokat is hozni (például az ipari csarnokok), amelyektől a jövőben jelentős bevételt várunk. Ha most nem léptünk volna, még mindig ott poroszkálnánk az alföldi városok sorának végén. De léptünk, a város szépül, gyarapodik a vagyona, Békéscsaba fejlődési pályára állt.


Forrás: Délkelet


2017.10.16.
42 alkalommal olvasva
2017.10.16.
38 alkalommal olvasva
2017.10.16.
41 alkalommal olvasva


Békéscsaba Megyei Jogú Város
  • Vantara Gyula
    Szent István tér 10. I.emelet 4. ajtó.
    5600 Békéscsaba

    T (+36) 30 / 9454-698
Európai Unió
Kezdőlap Hozzáadás a kedvencekhez Nyomtatás Lap teteje
©2017 Vantara Gyula
parse time: 0.045seconds