szöveg kicsinyítéseszöveg nagyítása
Vantara Gyulát megtalálja:
facebook
YouTube
Twitter
2014.02.25.  
2200 alkalommal olvasva
Városaink, településeink, polgáraink - Kétegyháza Képgaléria

2014. február 20-án, csütörtökön 17 órakor tartották a Városaink, településeink, polgáraink című kiállítássorozat újabb megnyitóját Kétegyházán. A rendezvényre közel 40 érdeklődő érkezett.

A megjelenteket Kalcsó Istvánné, Kétegyháza polgármestere köszöntötte. A kiállítást Vantara Gyula, országgyűlési képviselő, a Fidesz 1. sz. választókerület elnöke nyitotta meg. Ando György, a Munkácsy Mihály Múzeum igazgatója Kétegyháza történelméből ismertetett érdekes részleteket, majd Kara Tünde, a Békéscsabai Jókai Színház művésze olvasott fel a nagyközséggel kapcsolatos anekdotákat. Az elhangzottakat Wittmann Attila hadtörténeti információkkal egészítette ki, figyelemfelkeltő adatokkal színesítette a rendezvényt. Végezetül Fekete Péter színházigazgató 4 db jegyet ajánlott fel a helyi önkormányzatnak, ezzel is emelve az est fényét.

„A kiállítással az a célunk, hogy a Békéscsabán és a környező településeken minél szélesebb rétegek megismerhessék a térség településeinek történetét, történelmi személyiségeit, régészeti és kulturális értékeit. Polgármester asszonnyal több projekten is sokat dolgoztunk közösen például az ivóvízminőség-javító program sikeréért, vagy az önkormányzati működési költségek rendezésében. Közös munkánk sikere azt támasztja alá, hogy ez a helyes, a járható út. Ezennel meg szeretném hívni Önöket, hogy továbbra is közösen ápoljuk értékeinket, szépítsük otthonunkat, a Békéscsabai kistérséget” – hangzott el Vantara Gyulától

Kétegyháza történetének fontosabb állomásai:
A település már az Árpád-kor után benépesült. Az első írásos emlék 1412-ben szól először Kétegyházáról, amelyben Fövélyesi Siket Elek a falu egy részét adományként megkapja. Később Maróthy János macsói bán tulajdona révén a Gyulai várbirtok részévé vált. 1686-ban a tatárok elpusztították.
1723-ban a puszta Lővenburg János Jakab békés megyei főispán tulajdonába került, aki bánáti románokat telepített a faluba, akik rövidesen templomokat építettek. A jelenlegi román ortodox templomot egy mesterséges magaslatra építették 1779-ben. Az Andrássyak tulajdonába került községben 1742-ben kastélyt, 1749-ben római katolikus templomot építettek, s Kétegyháza a Gyulavári uradalom központja lett.
A falu a 19. század elejétől az Almásy-család birtokába került, amely 1804 után magyar lakosságot is telepített a faluba. Az 1800–1812 közötti mértani falurendezés során alakult ki a község mai arculatát meghatározó széles, hosszú, valamint a merőlegesen keresztező utcák rendje. Az 1848-49-es forradalmak idején a parasztmozgalmak egyik fészke a település, majd a huszadik század eleji agrárvillongások színhelye. 1944 szeptemberében és októberében a német és szovjet csapatok közötti harcvonal két hétig Elek és Kétegyháza között húzódott.

2014_ketegyhaza_kiallitas_01.jpg
2014_ketegyhaza_kiallitas_02.jpg
2014_ketegyhaza_kiallitas_03.jpg
2014_ketegyhaza_kiallitas_04.jpg
2014_ketegyhaza_kiallitas_05.jpg
2014_ketegyhaza_kiallitas_06.jpg
2014_ketegyhaza_kiallitas_07.jpg
2014_ketegyhaza_kiallitas_08.jpg
2014_ketegyhaza_kiallitas_09.jpg
2014_ketegyhaza_kiallitas_10.jpg


2017.12.11.
16 alkalommal olvasva
2017.12.04.
29 alkalommal olvasva


parse time: 0.03seconds