szöveg kicsinyítéseszöveg nagyítása
Vantara Gyulát megtalálja:
facebook
YouTube
Twitter
2014.02.02.  
1351 alkalommal olvasva
Városaink, településeink, polgáraink című kiállítás Gerendáson Képgaléria

2014. január 31-én, pénteken 17 órakor tartották a Városaink, településeink, polgáraink című kiállítássorozat megnyitóját Gerendáson. A megnyitó rendezvényre közel nyolcvan érdeklődő érkezett.

A megjelenteket Lengyel Zsolt, Gerendás polgármestere köszöntötte. A kiállítást Vantara Gyula, országgyűlési képviselő, a Fidesz 1. sz. választókerület elnöke nyitotta meg. „A híres gerendásiak sikerei bizonyítja, hogy érdemes itt élni, itt dolgozni, mert ez a föld is terem elismert, tehetséges embereket. A múlt eredményei, sikerei ma is példaként állnak előttünk. A kistérség keretében több projekten is sokat dolgoztunk közösen polgármester úrral. Közös munkánk sikerei azt támasztják alá, hogy ez a helyes, a járható út. Minél tovább megyünk előre ezen az úton, annál több gyümölcsöt terem nekünk és a következő generációk számára is. Ezen az úton találunk rá arra az összetartó kistérségre, amelyben az emberek szívesen és biztonságban élnek. Békéscsaba és a környéke egymásra van utalva. Ezennel meg szeretném hívni Önöket, hogy építsük továbbra is közösen otthonunkat, a békéscsabai kistérséget” – mondta Vantara Gyula

Gerendáshoz több szálon kötődött Munkácsy Mihály is. Neve először 1418-ban szerepel oklevélben „Gerendáseghaz” formában, Maróti János macsói bán, a gyulai uradalom birtokosa, és az Ajtósi nemesek közötti határvita okán. A középkori Gerendás a mai Telekgerendás nyugati határrészén feküdt. Az oklevél keletkezésének idején Gerendás Zaránd vármegye része volt. 1458-ban, mikor Mátyás király Ábránffy Tamásnak adományozta, már Békés vármegyéhez tartozott. A Csolt nemzetséggel rokon Ábránffy családnak, ennek az Árpád-korból származó, vidékünkön hatalmas földesúri dinasztiának legnagyobb ellenfele a Maróti család volt. A Marótiak és Ábránffyak birtokszerzésekkel kapcsolatos ellenségeskedései egészen az előbbiek 1476-ban bekövetkezett kihalásáig határozták meg Békés megye 15. századi történetét. A viszálykodás eredményeként Gerendás határa kettészakadt, legnagyobb része az Ábránffyak birtokában maradt, délkeleti része pedig Maróti-birtok lett. 1476 után ez utóbbi a királyra, Hunyadi Mátyásra szállt vissza, aki fiának, Corvin Jánosnak adományozta. Corvin János halála után özvegye, Frangepán Beatrix örökölte, majd 1510-ben bekövetkezett halála után későbbi férjének, Brandenburgi György őrgrófnak a kezébe került.
A török hódoltság során az első súlyos csapás 1596 táján érte, azonban 1613-ban még említés esik a faluról egyes jobbágyostól eladott részei kapcsán. Az ezután ismeretlen időpontban bekövetkezett pusztulás évszázadokra letörölte a falut a térképekről.
1740-ben Csaba legelőjeként szerepel a leírásokban. 1846-ban a legelőelkülönítés során több megyei birtokos szerzett a pusztán földet, az Apponyi családé lett a nyugati fele, míg a többit továbbra is a csabaiak bírták. A 19. század folyamán a tanyásodási folyamatnak köszönhetően egyre több evangélikus szlovák és ugyanilyen vallású magyar költözött a gerendási határba. 1862-től már temploma és tornyos iskolája is volt Gerendásnak, mely az 1910-es évektől tekinthető egységes településnek. 1924-ben elvált Békéscsaba városától, s azóta az önálló települések életét éli.

2014_gerendas_01.jpg
2014_gerendas_02.jpg
2014_gerendas_03.jpg
2014_gerendas_04.jpg


2017.10.16.
36 alkalommal olvasva
2017.10.16.
33 alkalommal olvasva
2017.10.16.
36 alkalommal olvasva


Békéscsaba Megyei Jogú Város
  • Vantara Gyula
    Szent István tér 10. I.emelet 4. ajtó.
    5600 Békéscsaba

    T (+36) 30 / 9454-698
Európai Unió
Kezdőlap Hozzáadás a kedvencekhez Nyomtatás Lap teteje
©2017 Vantara Gyula
parse time: 0.024seconds