szöveg kicsinyítéseszöveg nagyítása
Vantara Gyulát megtalálja:
facebook
YouTube
Twitter
2014.03.07.  
1677 alkalommal olvasva
Városaink, településeink, polgáraink - Kondoros Képgaléria

2014. február 28-án, 16 órakor tartották a Városaink, településeink, polgáraink című kiállítássorozat soron következő megnyitóját Kondoroson. A rendezvényen közel 60 érdeklődő vett részt.

A megjelenteket Dankó Béla, Kondoros polgármestere, országgyűlési képviselő köszöntötte, majd Vantara Gyula, országgyűlési képviselő, a Fidesz 1. sz. választókerület elnöke megnyitota a kiállítást. Ezt követően Ando György, a Munkácsy Mihály Múzeum igazgatója Kondoros történelméből ismertetett figyelemfelkeltő részleteket. Végezetül Bartus Gyula, a Békéscsabai Jókai Színház művésze Petőfi Sándor, István öcsémhez című versét olvasta fel.
Fekete Péter, a Békéscsabai Jókai Színház igazgatója 4 db színházjegyet ajánlott fel az önkormányzatnak.

„Kondoroshoz sok híres ember kötődik: Csernus Tibor festőművész, Ónodi Henrietta olimpiai bajnok tornásznő, Kepenyes Pál, Mexikóban élő híres szobrász, a nemzet sportolója, Petőfi Sándor öccse, István aki Kondoroson volt gazdatiszt, és nem utolsó sorban Balczó András háromszoros olimpiai bajnok öttusázó. A híres kondorosiak sikerei bizonyítják, hogy érdemes itt élni, itt dolgozni, mert ez a föld is terem elismert, tehetséges embereket. A múlt eredményei, sikerei ma is példaként állnak előttünk. Ezennel meg szeretném hívni Önöket, hogy továbbra is közösen ápoljuk értékeinket, szépítsük otthonunkat, a békéscsabai kistérséget” – hangzott el Vantara Gyulától.

Kondoros történetének fontosabb állomásai:
Egy 1893-ban a Nemzeti Múzeumba került kővéső tanúsága szerint a környék már a kőkorszakban is lakott volt. Először a váradi tüzesvaspróbáról szóló írások említik 1229-ben „Cundurus” formában. 1241-ben a tatárjárás során elpusztult. 1403-ban már a gyulai uradalomhoz tartozó Kondorosegyháza néven olvashatunk róla. A 1564-ben 70 portát írtak össze a faluban, s 1590-ben még létezett, hiszen Rákóczi Zsigmond ekkor váltotta vissza a töröktől az egri vár számára szolgáló faluként. A későbbiekben teljesen elpusztult.
1720-ban báró Harruckern János György Kondorost is megkapta adományként, ám területe még sokáig puszta maradt. 1740 körül épült fel a máig nevezetes csárda épülete hét út kereszteződésénél, vendégfogadó postaállomásként.
A csárda és a vele szemközt felépített csendőrlaktanya körül épült ki a mai Kondoros 1875-től kezdődően. Az új falu alapítása iránti kérelmet Mitrowszky Vladimir gróf és „érdektársai” nyújtották be az akkori kormányhoz. Az új falu alapításában a tényleges végrehajtó szerep Dérczy Ferenc nagybérlőre, Geist Gáspár földbirtokosra és Petőfi Istvánra, a Geist-uradalom intézőjére hárult. A telepesek főleg Szarvasról és környékéről verbuválódtak. 1885-ben megvásárolták az 1500 katasztrális holdas Apponyi-földet, majd 1890-ben az 5000 holdas Károlyi-földet. Ezt követően indult fejlődésnek a község, amit az ekkortájt a faluba települt iparosok és kereskedők megjelenése is jelzett.
A két világháború között, a harmincas években „Géphasználati Társulat” alakult, egy, az államtól hitelre vásárolt traktorra alapítva, és a gazdák a közvetítő kereskedőket megkerülve exportjogot szereztek a sertésre, s hetente egy-két vagon hízott sertést szállítottak külföldre.
Kondoros 2013. július 15-én ünnepelhette a városi címét.

2014_kondoros_kiallitas_01.jpg
2014_kondoros_kiallitas_02.jpg
2014_kondoros_kiallitas_03.jpg
2014_kondoros_kiallitas_04.jpg


2017.10.16.
28 alkalommal olvasva
2017.10.16.
25 alkalommal olvasva
2017.10.16.
32 alkalommal olvasva


Békéscsaba Megyei Jogú Város
  • Vantara Gyula
    Szent István tér 10. I.emelet 4. ajtó.
    5600 Békéscsaba

    T (+36) 30 / 9454-698
Európai Unió
Kezdőlap Hozzáadás a kedvencekhez Nyomtatás Lap teteje
©2017 Vantara Gyula
parse time: 0.023seconds