Épített örökségek és kulturális hagyatékok megóvása
Épített örökségek és kulturális hagyatékok megóvása
szöveg kicsinyítéseszöveg nagyítása
Vantara Gyulát megtalálja:
facebook
YouTube
Twitter
2015.07.08.  
1107 alkalommal olvasva
„Bűnösök közt cinkos, aki néma!” Képgaléria

Békéscsabán a holocaust előtt közel négyezer zsidó élt, s a városba a vészkorszak után alig párszázan tértek haza. A csabai zsidóságot 71 évvel ezelőtt, 1944. június 27-én vagonírozták be és deportálták a vasútállomásról.

A ligeti zsinagógában vasárnap délután dr. Moskovits Sándor, a Békéscsabai Zsidó Hitközség elnöke arra emlékeztetett, hogy az első zsidótörvénnyel kezdődött meg az a folyamat, amely a zsidó férfiak munkaszolgálatra való behívásával, majd 1944 tavaszán a vidéki zsidóság gettóba zárásával, deportálásával és többségük meggyilkolásával fejeződött be. Békés megye zsidóságát 18 gettóból a békéscsabai és szolnoki gyűjtőtáboron keresztül hurcolták az auschwitzi és strasshofi koncentrációs táborba. A holocaustnak mintegy 5000 megyei és 2200 békéscsabai zsidó honfitársunk esett áldozatul.
Békéscsabának jelentős volt a textilipara. A négy textilgyár közül a Hubertus Kötőszövőgyár volt zsidó tulajdonban. Békéscsabának, mint a környék gazdasági és kulturális központjának, igen jelentős nyomdaipara is volt. A fejlődés 1909-ben indult meg, amikor a fiatal Tevan Andor átvette az üzem szakszerű vezetését, és országos viszonylatban is számottevővé fejlesztette. A zsidó közösség 1929-től Aggok házát működtetett, Rosenthal Márton nevéhez fűződik az Első Békéscsabai Gőzmalom Rt. létrehozása, ám a csabaiak ihatták a Guttman Géza szikvízgyárában készült szódát, olvashatták Tevan Andor nyomdájában készült kiadványokat, vásárolhattak a Fon-féder testvérek elegáns üzleteiben, vagy Schwartz Vilmos ruhaüzletében, az asszonyok pedig Keller Józsa kézimunkaüzletében. Neves orvosokat, tanárokat, mérnököket, kereskedőket adott ennek a városnak a zsidó közösség, tagjai megbecsült polgárai voltak a városnak, s nem kis szerepük volt a gazdasági fellendülésében.
Szarvas Péter polgármester arra a több mint kétezer csabai polgárra emlékezett, akik áldozatul estek az értelmetlen pusztításnak.

– Azért gyűltünk most itt össze, hogy a magyarországi százezrekre és a több mint kétezer csabai áldozatra, vértanúra emlékezzünk, s hogy fejet hajtsunk a túlélők szenvedései előtt. Békéscsabaiként és polgármesterként is sok családot ismerek, akik városunk megbecsült polgárai voltak: orvosok, mérnökök, rabbik, tanáremberek, osztálytársak, kereskedők… Kötelességünk a méltóságteljes főhajtás áldozatuk előtt, hogy ezek a borzasztó, tragikus események soha többé ne ismétlődhessenek meg, s hogy utódaink ne veszítsenek utat. Kötelességünk gyermekeinknek, unokáinknak tovább adni, hogy a Holocaust a történelem része, s hogy a példátlan népirtás soha többé ne ismétlődhessen meg – mondta a polgármester.

Aradi András Péter, nyugalmazott evangélikus lelkészigazgató a II. világháború 72 millió áldozatára – a 25 millió katonára, 47 millió civilre, a 6 millió zsidó áldozatra, a 600 ezer magyarra, s közük a 2200 békéscsabai áldozatra emlékezett, akik közül csupán 182-en tértek haza. „Bűnösök közt cinkos, aki néma!„– utalt a közmondással az akkori államapparátusra, mely kiszolgálta fasizmust és vágóhídra küldte állampolgárait…

A gyászbeszédet Markovics Zsolt szegedi főrabbitól hallhattuk, aki Mózes negyedik könyvének különleges szakaszát idézte. A városi és a megyei vezetők mellett Suchman Tamás és Vantara Gyula országgyűlési képviselő is megtisztelte jelenlétével a megemlékezést, amelyen aradi vendégek is részt vettek.

forrás: csabaimerleg.hu

2015_holocaust_megemlekezes_01.jpg
2015_holocaust_megemlekezes_02.jpg


2017.10.16.
42 alkalommal olvasva
2017.10.16.
38 alkalommal olvasva
2017.10.16.
41 alkalommal olvasva


Békéscsaba Megyei Jogú Város
  • Vantara Gyula
    Szent István tér 10. I.emelet 4. ajtó.
    5600 Békéscsaba

    T (+36) 30 / 9454-698
Európai Unió
Kezdőlap Hozzáadás a kedvencekhez Nyomtatás Lap teteje
©2017 Vantara Gyula
parse time: 0.027seconds